Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. szeptember 13-án (159. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3291

[…] arra utal, nem ilyen megoldást akar a kérdező. Az elhunyt tag üzletrészével – a leírtakból következően - vagy az örökös rendelkezik (és ő lesz az, akinek 20 százalékos részesedése lesz), vagy a kft. (amely viszont nem lehet tulajdonos), mivel a 25 százalékos részesedést az örököstől visszavásárolta. Vegyük az első esetet! Ez esetben - változatlan törzstőke mellett – a régi 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező 55 százalékos, az örökös 5 százalékos üzletrészhányadot elajándékoz az új tagnak (így lesz neki 60 százalékot érő üzletrésze). Természetesen az üzletrészhányad elajándékozásával az ajándékozó elajándékozta az üzletrészhányadra jutó törzstőkén felüli vagyont (az eredménytartalékot) is. Az üzletrészhányadok megváltoztatását a társasági szerződésben (és a cégjegyzékben is) keresztül kell vezetni, annak a módosításával. Ajándékozás esetén az ajándékozó nem jut bevételhez, így nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem a régi 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnál, sem az örökösnél. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján adómentes "a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték." Feltételezve, hogy a kérdésben szereplő valamennyi tag magánszemély, alkalmazható a hivatkozott előírás, mivel az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint vagyoni érték az értékpapír, az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint viszont értékpapír a kft.-üzletrész is. Amennyiben a megajándékozott magánszemély tag a későbbiekben részben vagy egészen eladja az ajándékozás formájában megszerzett üzletrészt, akkor a teljes bevétel – mint árfolyamnyereségből származó jövedelem – után kell a személyi jövedelemadót megfizetni, mivel esetében a megszerzésre fordított összeg nulla volt. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó ajándékozása. Az ingó közé tartozik az értékpapír is. Így a megajándékozottnak a juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével ajándékozási illetéket kell fizetnie. Az illetéktörvény értelmező rendelkezése alapján [102. § (1) bekezdésének e) pontja] üzletrész esetén a forgalmi érték (ami alapján az illetéket fizetni kell!) a tőzsdei átlagár, ennek hiányában a taggyűlés által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett üzletrészre jutó hányada. (A kérdésben szereplő adatok alapján a 60 százalékos üzletrészre jutó saját tőke 3,6 millió forint.) Nézzük a második esetet, amikor a kft. visszavásárolta a 25 százalékos üzletrészt – a Gt. követelményeinek megfelelően – 1,5 millió forintért. Ez esetben is a régi 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező 55 százalékos üzletrészhányada elajándékozása során a már leírt módon kell eljárni. A visszavásárolt üzletrészek magánszemély részére történő elajándékozása során a kft.-nél viszont az üzletrészek térítés nélküli átadásának a szabályait kell alkalmazni. Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Mivel a magánszemélyek (új tagok 20, illetve 5 százalékának megfelelő hányadban) térítés nélkül kapják meg a visszavásárolt üzletrészhányadokat, az üzletrész megszerzésére fordított érték nulla. Az adott esetben […]