Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés
Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3424
[…] leszállítását, a részjegyre jutó növekményt 2007. évre könyvelni lehet, és elő lehet írni az elhunyt tag örököse felé kötelezettségként (T 411, 412, 413 – K 4792). (A szabad adózott eredményt eredménytartalékként kell számításba venni.) A részjegyre jutó növekményt – az előbbi esetben – a 2007. év végi, zárás előtti tőketartalék, eredménytartalék és az adózott eredménynek a közösségi alapba vezetendő részével csökkentett összege együttes (összevont) értékének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányában indokolt meghatározni, feltéve hogy az együttes (összevont) érték pozitív előjelű. Amennyiben soron kívüli bejelentés nem történik, és így 2007. december 31-ig a jegyzett tőke változása nem kerül átvezetésre, akkor a számviteli beszámoló elfogadásakor meghozott döntésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, könyvelni csak a jegyzett tőke változásának a cégjegyzékbe való bejegyzése után lehet (T 411, 412, 413 – K 4792). A Szöv-tv. szerint az elszámolásra a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Az elszámolás akkor is megtörténhet, ha a cégbíróság a jegyzett tőke változását még nem jegyezte be. Más kérdés az, hogy az elszámolást, az örökösnek járó összeget mikor lehet könyvelni, és mikor lehet azt kifizetni. Véleményünk szerint ehhez a cégbírósági bejegyzést meg kell várni. A 4792. számlán az örökössel szembeni kötelezettség teljes (a részjegyre jutó növekményt is magában foglaló) összegét kell előírni, függetlenül attól, hogy a névértéket meghaladó részt milyen részletekben, mennyi idő alatt kell kifizetni. Az átalakított befektetői részjegyek másként kezelendők, mint a részjegyek. A Szöv-tv. 101. §-ának (2) bekezdése szerint az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átruházható. Ebből egyértelműen az következik, hogy sem az öröklés, sem az átruházás nem érinti a jegyzett tőkét. Így a jegyzett tőke változásának hiányában nem kell közgyűlési határozatot hozni a tőkeleszállításról (mert ilyen nincs), nem kell a cégjegyzéken keresztülvezetni. Mi következik ebből? Ha az örökös az elhunyt tag átalakított befektetői részjegyét megtartja, akkor csak a tagnyilvántartáson kell ezt átvezetni. Ha az örökös nem kívánja megtartani, akkor átruházhatja (értékesítheti) azt más szövetkezeti tagnak vagy magának a szövetkezetnek a hivatkozott törvényi előírás követelményei figyelembevételével. Amennyiben a szövetkezet az átalakított befektetői részjegyet az örököstől megvásárolta, azt az értékpapírok között kell nyilvántartásba vennie (T 373 – K 381, 384), majd onnan kell a tagoknak értékesítenie az értékpapír-értékesítés […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. november 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3424
[…] leszállítását, a részjegyre jutó növekményt 2007. évre könyvelni lehet, és elő lehet írni az elhunyt tag örököse felé kötelezettségként (T 411, 412, 413 – K 4792). (A szabad adózott eredményt eredménytartalékként kell számításba venni.) A részjegyre jutó növekményt – az előbbi esetben – a 2007. év végi, zárás előtti tőketartalék, eredménytartalék és az adózott eredménynek a közösségi alapba vezetendő részével csökkentett összege együttes (összevont) értékének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányában indokolt meghatározni, feltéve hogy az együttes (összevont) érték pozitív előjelű. Amennyiben soron kívüli bejelentés nem történik, és így 2007. december 31-ig a jegyzett tőke változása nem kerül átvezetésre, akkor a számviteli beszámoló elfogadásakor meghozott döntésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, könyvelni csak a jegyzett tőke változásának a cégjegyzékbe való bejegyzése után lehet (T 411, 412, 413 – K 4792). A Szöv-tv. szerint az elszámolásra a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Az elszámolás akkor is megtörténhet, ha a cégbíróság a jegyzett tőke változását még nem jegyezte be. Más kérdés az, hogy az elszámolást, az örökösnek járó összeget mikor lehet könyvelni, és mikor lehet azt kifizetni. Véleményünk szerint ehhez a cégbírósági bejegyzést meg kell várni. A 4792. számlán az örökössel szembeni kötelezettség teljes (a részjegyre jutó növekményt is magában foglaló) összegét kell előírni, függetlenül attól, hogy a névértéket meghaladó részt milyen részletekben, mennyi idő alatt kell kifizetni. Az átalakított befektetői részjegyek másként kezelendők, mint a részjegyek. A Szöv-tv. 101. §-ának (2) bekezdése szerint az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átruházható. Ebből egyértelműen az következik, hogy sem az öröklés, sem az átruházás nem érinti a jegyzett tőkét. Így a jegyzett tőke változásának hiányában nem kell közgyűlési határozatot hozni a tőkeleszállításról (mert ilyen nincs), nem kell a cégjegyzéken keresztülvezetni. Mi következik ebből? Ha az örökös az elhunyt tag átalakított befektetői részjegyét megtartja, akkor csak a tagnyilvántartáson kell ezt átvezetni. Ha az örökös nem kívánja megtartani, akkor átruházhatja (értékesítheti) azt más szövetkezeti tagnak vagy magának a szövetkezetnek a hivatkozott törvényi előírás követelményei figyelembevételével. Amennyiben a szövetkezet az átalakított befektetői részjegyet az örököstől megvásárolta, azt az értékpapírok között kell nyilvántartásba vennie (T 373 – K 381, 384), majd onnan kell a tagoknak értékesítenie az értékpapír-értékesítés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
