Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott elszámolás örökössel tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: - a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, - a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszból: […]üzleti év beszámolójában szereplő saját tőke. A volt tagnak járó összeget ez alapján kell megállapítani, így annak összege nem változhat annak függvényében, hogy az mikor kerül kifizetésre. A Ctv. 24. §-a (4) bekezdésének előírása szerint a szövetkezetnek a jegyzett tőke változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A Ctv. hivatkozott előírásából következően a szövetkezet dönthet úgy, hogy a részjegytőke-változásokat minden változásnál bejelenti, azonban évente egyszer kötelező. A részjegytőke-változás bejelentése a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódik, a bejelentési kötelezettség nem függ össze azzal, hogy a tagnak (befektetői tagnak) járó összeg milyen időszakban kerül kifizetésre. Az Szt. 35. §-a (4) bekezdésének előírása ugyanakkor rögzíti, hogy a jegyzett tőke változását (felemelés, leszállítás) a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A számviteli törvény ezen előírása nem függ össze azzal, hogy a Ctv. idevonatkozó előírásai alapján mikor kell, illetve lehet a jegyzett tőke változását bejelenteni. Így a megszűnt részjegy, befektetői részjegy névértéke mindaddig, míg annak cégbírósági bejegyzése nem történik meg, a jegyzett tőkében szerepel (a cégeljárásból következően egy szövetkezet jegyzett tőkéje sosem mutatja a tényleges helyzetet). A cégbírósági bejegyzés időpontjával lehet a volt tagnak járó összeget kötelezettségként kimutatni. A szövetkezeti törvény 61. §-a c) pontja alapján a tagsági viszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4232

2. találat: Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszból: […]megfelelő értéket kell a vagyoni betét értékének tekinteni. Ha a vevő és az örökös az árban megegyezett, a kettőjük közötti adásvételi szerződés alapján történik a vagyoni betét átadása az új tulajdonosnak. (A magánszemély örököst terhelő adókra visszatérünk!) Ha az örökös nem értékesíti a vagyoni betétjét, akkor a jegyzett tőke tőkekivonással történő csökkenésének a Gt. és az Szt. szerinti szabályait kell alkalmazni. A fentiek szerint az elhunyt tag elhalálozása napjával - mint mérlegfordulónappal - készített vagyonmérleg szerinti, az elhunyt tag vagyoni hozzájárulása alapján az örökös(öke)t megillető részt az örökös - mint a vállalkozásból kivont vagyont - a vagyoni betét összegében a jegyzett tőke leszállításával (T 411 - K 4792), a vagyonnövekmény összegében az eredménytartalék csökkentésével (T 413 - K 4792), illetve ha van, a tőketartalék arányos csökkentésével kapja meg. A Gt. 128. §-a alapján a tag halálával üzletrésze átszáll a jogutódra. A társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban rendelkeznie kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megvásárlásáról. A Gt. hivatkozott előírásából következik, hogy a kft.-nek is az elhalálozás napjával - a korábban leírtak szerint - vagyonmérleget kell készítenie annak megállapítására, hogy az elhunyt tag üzletrésze arányában az örököst milyen összegű vagyoni érték illeti meg. Ennek ismeretében - a társasági szerződésben meghatározott módon - az örököst megillető rész kiadása történhet: - az üzletrész tulajdonjoga átszáll az örökösre, - a társaság visszavásárolja az üzletrészt (T 373 - K 381, 384), - a társaság a jegyzett tőkét leszállítja a tőkekivonással történő leszállítás szabályai szerint (T 411, 412, 413 - K 4792), - a társaság más tagja megvásárolja az elhunyt tag üzletrészét, az elhunyt tag üzletrésze arányában az örököst megillető rész értékében. A magánszemély örököst terhelő illetékfizetési kötelezettségnél a következőket kell figyelembe venni az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján: - az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a hagyaték a vagyoni betét, az üzletrész. Ha a későbbiek során a vagyoni betétet, az üzletrészt az örökös értékesíti, ezen értékesítés nem tartozik a visszterhes vagyonátruházás körébe. Amennyiben a vagyoni betét (üzletrész) értékét az örökös a tőkekivonással történő tőkeleszállítás (vagyonkivonás) során különböző eszközökben kapja meg, a visszterhes vagyonátruházás általános előírásai szerint terheli illetékfizetési kötelezettség. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.1. pontja alapján mentes a magánszemély által örökség címén megszerzett vagyoni érték, a kérdéshez kapcsolódóan tehát a hagyatékként megkapott vagyoni betét, üzletrész értéke. Ha a vagyoni betétet, üzletrészt az örökös értékesíti, akkor az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározása során - az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ak) pontja alapján - az értékpapír megszerzésére fordított érték olyan vagyoni betét, üzletrész[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3807
Kapcsolódó tárgyszavak: