Lédigpálinka jövedéki adójának elszámolása
Kérdés
A cég megveszi a lédig (még nem jövedékiadó-köteles) pálinkát belföldön különböző pálinkagyártó cégektől, és elszállítja egy adóraktárba palackozásra. A palackozó cég megfizeti a pálinka után a jövedéki adót. A folyamat időtartama alatt a pálinka az általam könyvvizsgált társaság tulajdonában van. Az adóraktár kiszámlázza a palackozás bérmunkadíját, de a jövedéki adóról csak egyszerűsített kísérő okmányt (EKO-t) állít ki, amelyen szerepel a jövedéki termék mennyisége és a jövedéki adó összege. Ez alapján kellene a jövedéki adó összegét a palackozó cég részére átutalni. Könyvelési bizonylatként elegendő-e ez a két okmány, amely alapján egyéb ráfordításként a banki átutalás napján könyveljük? (A második dokumentum egy pénzügyi elszámoló levél.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. december 13-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3458
[…] összevetve a Jöt. 14. §-ának (1) bekezdésében előírtakkal, megállapítható, hogy a jövedéki termék szabad forgalomba bocsátásával beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség, és a jövedéki adó alanya az adóraktár. Így a jövedéki adót a palackozott pálinka után az adóraktárnak kell megfizetni. Így az adóraktárnak az a gyakorlata, hogy a palackozás bérmunkadíját számlázza, a jövedéki termék mennyiségéről és a jövedéki adó összegéről egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, helyesnek tűnik. A jövedéki adó vonatkozásában is helyes? A számviteli előírások alapján egyértelmű, hogy a jövedéki adót adóként az számolhatja el, amely szervezetnek, cégnek a bevallásában az szerepel. Az adott esetben a jövedéki adót az adóraktárnak kell az egyéb ráfordítások között elszámolnia. Az adóraktár az így bevallott, elszámolt jövedéki adót áthárítja a palackozást kérő cégre. Nyilvánvaló, hogy nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás történik, ezért a jövedéki adó áthárításának nem lehet a klasszikus számla a bizonylata. A számla helyett alkalmazott egyszerűsített kísérő okmány erre megfelelő, hiszen az – a számlával azonos módon – szigorú elszámolási bizonylat, és így rendelkeznie kell a számla legfontosabb alaki és tartalmi kellékeivel is. Az adóraktár az egyszerűsített kísérő okmányban továbbhárított adót egyéb bevételként kell, hogy elszámolja. A leírtakból következik, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. december 13-án (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3458
[…] összevetve a Jöt. 14. §-ának (1) bekezdésében előírtakkal, megállapítható, hogy a jövedéki termék szabad forgalomba bocsátásával beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség, és a jövedéki adó alanya az adóraktár. Így a jövedéki adót a palackozott pálinka után az adóraktárnak kell megfizetni. Így az adóraktárnak az a gyakorlata, hogy a palackozás bérmunkadíját számlázza, a jövedéki termék mennyiségéről és a jövedéki adó összegéről egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, helyesnek tűnik. A jövedéki adó vonatkozásában is helyes? A számviteli előírások alapján egyértelmű, hogy a jövedéki adót adóként az számolhatja el, amely szervezetnek, cégnek a bevallásában az szerepel. Az adott esetben a jövedéki adót az adóraktárnak kell az egyéb ráfordítások között elszámolnia. Az adóraktár az így bevallott, elszámolt jövedéki adót áthárítja a palackozást kérő cégre. Nyilvánvaló, hogy nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás történik, ezért a jövedéki adó áthárításának nem lehet a klasszikus számla a bizonylata. A számla helyett alkalmazott egyszerűsített kísérő okmány erre megfelelő, hiszen az – a számlával azonos módon – szigorú elszámolási bizonylat, és így rendelkeznie kell a számla legfontosabb alaki és tartalmi kellékeivel is. Az adóraktár az egyszerűsített kísérő okmányban továbbhárított adót egyéb bevételként kell, hogy elszámolja. A leírtakból következik, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
