Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. május 15-én (175. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3670

[…] tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása, illetve annak arányos része is, ha annak a konkrét kísérleti fejlesztéssel való kapcsolata bizonylatoltan igazolt. A felsorolt költségek – jellemzően – elsődlegesen az 5. számlaosztályban, a megfelelő költségnem számlán kerülnek elszámolásra (könyvelésre), onnan kell azokat megnyugtató módon, bizonylatoltan kiemelni. Ez a kiemelés történhet analitikus nyilvántartásban való rögzítéssel, de történhet a 6-7. számlaosztály megfelelő számláira történő átvezetéssel is (ez utóbbi a megbízhatóbb!). Nem tartoznak a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei közé: – a kísérleti fejlesztésnek nem minősülő, kísérleti fejlesztés fogalmi körébe nem tartozó azon költségek, amelyek közvetlenül nem számolhatók el, és megfelelő mutatók, jellemzők hiányában a kísérleti fejlesztés témaszámra (munkaszámra) jutó értékük nem állapítható meg (ezek a kísérleti fejlesztés közvetett költségei); – a kísérleti fejlesztés általános költségei, valamint – a vállalkozásba adott, a mások által végzett kísérleti fejlesztés számlázott költségei. A kísérleti fejlesztés költségeit csökkenteni kell: – a kísérleti fejlesztés során visszanyert hulladékok (például lecserélt alkatrészek) hulladék-, illetve haszonanyagértékével, – a kísérleti fejlesztés során előállított és továbbfelhasználás vagy értékesítés céljából készletre vett félkész és késztermékek, továbbá a tárgyi eszközként, szellemi termékként használatba vett, aktivált termékek közvetlen önköltségével. A kísérleti fejlesztés fentiek szerint meghatározott közvetlen költségeit mindaddig gyűjteni kell, amíg a kísérleti fejlesztés akár sikeresen, akár anélkül be nem fejeződött. Befejezetlen kísérleti fejlesztés elszámolása Abban az esetben, ha a kísérleti fejlesztés az üzleti év mérlegfordulónapjáig nem fejeződött be, akkor a következők szerint kell eljárni.: Az Szt. 25. §-ának (5) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit a társaság a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutassa ki (T 111 – K 582). Ilyen esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. A leírtakból következik, hogy a még befejezetlen kísérleti fejlesztés aktivált értékét a következő év elején nem kell visszavezetni, az immateriális javak közötti állományba vételt nem lehet időbeli elhatárolásnak tekinteni. A befejezetlen kísérleti fejlesztés aktivált értékét akkor lehet csökkenteni, ha a kísérleti fejlesztés során – olyan terméket állítottak elő, amelyet a továbbiakban tárgyi eszközként fognak használni, csökkentő tételként ezen tárgyi eszköz kalkulált (műszaki paraméterek alapján szükséges közvetlen költségeket magában foglaló) közvetlen önköltségét kell elszámolni (T 161 – K 582 és T 582 – K 111); – olyan terméket állítottak elő, amelyet értékesíteni lehet, csökkentő tételként ezen termék – előbbiek szerint – kalkulált közvetlen önköltségét kell számításba venni (T 251 – K 581 és T 582 – K 111); – olyan szellemi termék jött létre, amelyet a saját tevékenység során hasznosítani tudnak, illetve értékesítenek, csökkentő tételként ezen szellemi termék – előbbiek szerint – kalkulált közvetlen önköltségét kell állományba venni (T 114 – K 582 és T 582 – K 111); – olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyet a saját tevékenységhez felhasználnak, esetleg értékesítenek, csökkentő tételként ezen szolgáltatásnyújtás – előbbiek szerint – kalkulált közvetlen önköltségét kell elszámolni (T 582 – K 111) stb. Befejezett kísérleti fejlesztés elszámolása Amennyiben a kísérleti fejlesztés a következő évben tovább folytatódik, a tárgyévben felmerült költségeket az üzleti évben belül elkülönítetten kell könyvelni. Amikor a kísérleti fejlesztés befejeződött, akkor az Szt. 25. §-a (4) bekezdésének megfelelően a kísérleti fejlesztés közvetlen önköltségébe tartozó olyan költségek aktiválhatók, amelyek egyrészt aktiválható termékben (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet), nyújtott szolgáltatásban nem vehetők figyelembe, másrészt a jövőben hasznosíthatók, a kísérleti fejlesztés eredményének a jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülnek. A törvény szerint a kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke (csökkentett aktivált értéke) nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági hasznokból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A várhatóan megtérülő értéket részletes dokumentummal kell alátámasztani. Az ilyen dokumentummal alá nem támasztott kísérleti fejlesztési közvetlen önköltségbe tartozó költségeket legkésőbb a kísérleti fejlesztés befejezésekor az üzleti év ráfordításai között kell a kísérleti fejlesztés általános és közvetett költségeivel együtt elszámolni. Támogatások elszámolása A támogatások esetében nehezen értelmezhető a kapott előleg. Az vagy végleges támogatás, vagy kölcsön. Ha az előlegként kapott összeget a projekt befejezése előtt – esetleg – vissza kell fizetni, akkor azt indokolt a pénzügyi rendezéskor kölcsönként kimutatni [(kölcsönnyújtó a támogató) T 384 - K 451]. Amennyiben egyértelművé vált, hogy nem kell visszafizetni, akkor a kölcsönt – mint támogatást – az egyéb bevételek közé kell átvezetni (T 451 – K 384 és T 384 – K 9634). Ha az "előleg" azt jelenti, hogy a támogatás egy […]