Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások
Kérdés
A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. június 26-án (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3731
[…] áfa megfizetésétől eltekintenek, akkor a visszatérített összeget a visszatérítés időpontjával a bérleti díjként elszámolt összeget csökkentően kell elszámolni. 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat nem lehet a felmerülés időszakában – teljes összegében – az eredményt terhelő összegként elszámolni, a 2007. évben bérleti díjként elszámolt összeg jelentős részét időbelileg el kell határolni. Bár határozatlan időtartamra kötötték a bérleti szerződést, feltételezhetően a cég vezetésének van arra vonatkozóan elképzelése, hogy ez a bérleti időszak várhatóan hány évig tart. Az első bérleti díjként megfizetett összeg, a gépkocsi beszerzési ára és a havi törlesztőösszegek közötti viszonyból lehet erre következtetni. Így az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a 2007. évben elszámolt első bérleti díjat – véleményünk szerint legalább 5 évre – időbelileg el kell határolni. Ha a bérleti jogviszony előbb megszűnne, akkor az időbeli elhatárolás még meg nem szüntetett hányadát a bérleti jogviszony megszűnésekor kell költségként véglegesen elszámolni. 4. A cégautóadó-fizetési kötelezettség alóli mentesülés kérdésénél abból kell kiindulni, hogy mi minősül magáncélú használatnak. Az Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazottak alapján magáncélú használat: ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) – akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül – személyes célra (is) használja (használják) vagy használhatja (használhatják). Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*