Áfa-visszaigénylés EU-s társfinanszírozású projektnél
Kérdés
Egy civil szervezett elnyert egy 100%-os támogatottságú EU-s társfinanszírozású projektet. A civil szervezet jogosult áfa visszaigénylésére azoknál a projekteknél, tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységéhez, pl. konferenciaszervezés, tanulmánykészítés stb. Mivel az alaptevékenység tárgyi adómentes érdekvédelmi tevékenység, ezért az áfa visszaigénylését elvileg arányosítással kell megállapítani, de ha egyértelműen megállapítható, hogy egy adott költségelem a tárgyi adómentes, vagy az áfás tevékenységhez kapcsolódik, akkor az Áfa-tv. szerint másképpen is megoldható. Mivel a szervezetnek van áfalevonási jogosultsága, így az EU-s társfinanszírozású projekt esetében nettó módon számolt el (mivel a visszaigényelhető áfát az állam nem téríti meg), vagyis a támogatás nettó összegét a pályázat keretében igényelte vissza, míg az áfa összegét levonásba helyezte, mivel azt az APEH-től kellett visszaigényelni. Kérdés, hogy helyesen járt-e el a civil szervezet, hogy az elkülönített nyilvántartás alapján igényelte vissza az áfát, vagy arányosítással kellett volna visszaigényelni azt? Nem okoz-e problémát az, hogy nincs vevői áfás számla a támogatás összegéről, mivel az állam, mint "vevő", ilyet nem állít ki?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 25-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3811
[…] tevékenységet szolgálja, akkor az arra jutó inputáfa minden további nélkül – azaz arányosítás alkalmazása nélkül is! – levonásba helyezhető (Áfa-tv. 120-121. §). Ennek analógiájára pedig, ha a nyilvántartás alapján az adott beszerzés kizárólag csak az adóalany adómentes tevékenysége érdekében hasznosul, akkor annak inputáfája levonási tilalom alá esik. Az arányosítás módszere azonban csak ezt követően, azaz akkor kerülhet szóba, ha a fent említettek szerinti, nyilvántartással alátámasztott tételes elkülönítés már nem lehet járható út azon oknál fogva, mert egy adott beszerzés [pl. igénybe vett közüzemi (villany, víz, gáz) szolgáltatások] egyaránt szolgálja az adóalany adóköteles és adómentes tevékenységét is [Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése]. Ez esetben ugyanis kizárólag már csak az arányosítás módszerével állapítható meg az, hogy az adóköteles és adómentes tevékenységet is szolgáló beszerzés milyen arányban tudható be az adóköteles tevékenységbe, ezáltal pedig, hogy az arra jutó inputáfa milyen – az adóköteles tevékenységbe betudható! – arányban helyezhető levonásba [Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése]. A kérdésben kifejtettekből az derül ki, hogy a szóban forgó civil szervezet által elnyert támogatásból finanszírozott projekt során felmerülő beszerzések a szervezet adómentes érdekvédelmi tevékenységéhez nem köthetőek, hanem azok kizárólag csak az adóköteles tevékenységet (konferenciaszervezés) szolgálják, amely tényt a projekt megvalósításának feltételéül szabott, kötelezően vezetendő elkülönített nyilvántartás is alátámaszt. Amennyiben ez a tényállás valóban megfelel a valóságnak, a civil szervezet – a fent kifejtettek okán – helyesen és jogszerűen járt el, amikor a támogatott projekttel összefüggő beszerzéseinek inputáfái tekintetében nem az arányosítás módszerét alkalmazta (mint az a fentiekből kiderül, ezt egyébként nem is tehette volna meg, hiszen a projektbeszerzések kizárólag adóköteles tevékenységet […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 25-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3811
[…] tevékenységet szolgálja, akkor az arra jutó inputáfa minden további nélkül – azaz arányosítás alkalmazása nélkül is! – levonásba helyezhető (Áfa-tv. 120-121. §). Ennek analógiájára pedig, ha a nyilvántartás alapján az adott beszerzés kizárólag csak az adóalany adómentes tevékenysége érdekében hasznosul, akkor annak inputáfája levonási tilalom alá esik. Az arányosítás módszere azonban csak ezt követően, azaz akkor kerülhet szóba, ha a fent említettek szerinti, nyilvántartással alátámasztott tételes elkülönítés már nem lehet járható út azon oknál fogva, mert egy adott beszerzés [pl. igénybe vett közüzemi (villany, víz, gáz) szolgáltatások] egyaránt szolgálja az adóalany adóköteles és adómentes tevékenységét is [Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése]. Ez esetben ugyanis kizárólag már csak az arányosítás módszerével állapítható meg az, hogy az adóköteles és adómentes tevékenységet is szolgáló beszerzés milyen arányban tudható be az adóköteles tevékenységbe, ezáltal pedig, hogy az arra jutó inputáfa milyen – az adóköteles tevékenységbe betudható! – arányban helyezhető levonásba [Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése]. A kérdésben kifejtettekből az derül ki, hogy a szóban forgó civil szervezet által elnyert támogatásból finanszírozott projekt során felmerülő beszerzések a szervezet adómentes érdekvédelmi tevékenységéhez nem köthetőek, hanem azok kizárólag csak az adóköteles tevékenységet (konferenciaszervezés) szolgálják, amely tényt a projekt megvalósításának feltételéül szabott, kötelezően vezetendő elkülönített nyilvántartás is alátámaszt. Amennyiben ez a tényállás valóban megfelel a valóságnak, a civil szervezet – a fent kifejtettek okán – helyesen és jogszerűen járt el, amikor a támogatott projekttel összefüggő beszerzéseinek inputáfái tekintetében nem az arányosítás módszerét alkalmazta (mint az a fentiekből kiderül, ezt egyébként nem is tehette volna meg, hiszen a projektbeszerzések kizárólag adóköteles tevékenységet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
