Értékesítés piaci ár alatt
Kérdés
A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. április 16-án (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4086
[…] alól. Nem független felek: (az Áfa. tv. 259. §-ának 13. pontja szerint) olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A 6. § (5) bekezdése szerinti viszony a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. Az ügylet számviteli elszámolása valójában nem tér el az eszközértékesítés általános szabályától. Mivel tárgyi eszközt értékesít a kft., a jelképes áron számlázott értéket az egyéb bevételek között kell elszámolni, a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét pedig egyéb ráfordításként. Amennyiben nem független fél felé történt az értékesítés, akkor a számlán fel kell tüntetni a piaci árat is, arra kell felszámítani a fizetendő áfát. A számlázott jelképes értéket és a piaci árra felszámított áfát kell a vevők között követelésként kimutatni. Mivel a vevő a teljes áfát nem fogja megfizetni, a meg nem fizetett áfát pedig mint elengedett követelést kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni. A vevő a számla alapján könyveli a tárgyieszköz-beszerzést beruházásként a számlázott összegben. Az előzetesen felszámított áfát – ha az egyéb feltételek teljesülnek – teljes összegében levonásba helyezheti, az elengedett áfa miatti kötelezettségét pedig rendkívüli bevételként kell elszámolnia. Tekintettel arra, hogy azt az áfát is levonásba […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. április 16-án (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4086
[…] alól. Nem független felek: (az Áfa. tv. 259. §-ának 13. pontja szerint) olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A 6. § (5) bekezdése szerinti viszony a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. Az ügylet számviteli elszámolása valójában nem tér el az eszközértékesítés általános szabályától. Mivel tárgyi eszközt értékesít a kft., a jelképes áron számlázott értéket az egyéb bevételek között kell elszámolni, a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét pedig egyéb ráfordításként. Amennyiben nem független fél felé történt az értékesítés, akkor a számlán fel kell tüntetni a piaci árat is, arra kell felszámítani a fizetendő áfát. A számlázott jelképes értéket és a piaci árra felszámított áfát kell a vevők között követelésként kimutatni. Mivel a vevő a teljes áfát nem fogja megfizetni, a meg nem fizetett áfát pedig mint elengedett követelést kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni. A vevő a számla alapján könyveli a tárgyieszköz-beszerzést beruházásként a számlázott összegben. Az előzetesen felszámított áfát – ha az egyéb feltételek teljesülnek – teljes összegében levonásba helyezheti, az elengedett áfa miatti kötelezettségét pedig rendkívüli bevételként kell elszámolnia. Tekintettel arra, hogy azt az áfát is levonásba […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
