Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. október 29-én (208. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4359

[…] mit takar az a kitétel, hogy a finanszírozás elkülönítetten történt. Remélhetőleg az építkezés költségei nem kerültek a bt.-nél kimutatásra, és nem szerepelnek a bt. könyveiben a finanszírozás eszközei és forrásai sem. (Ha igen, akkor az további bonyodalmakat jelent.) Ha az építkezést a magánszemélyek finanszírozták a bt. által a rendelkezésükre bocsátott telken, akkor az osztatlan közös tulajdon csak úgy képzelhető el, hogy a telek a bt. tulajdona, a lakások, az irodák pedig a tulajdonos magánszemélyeké. Attól osztatlan közös tulajdon, hogy egymástól elválasztottan sem a telek, sem a telken lévő lakások, irodák más tulajdonába nem adhatók, nem értékesíthetők. Mivel a bt. a vállalkozási tevékenységét szolgáló pénzeszközeit nem az ezen tevékenységet szolgáló eszközbeszerzésre fordította, célszerűnek látszik, ha ezen telektől megszabadul, de legalábbis a tartósan lekötött pénzeszköztől elvárható (a tartós befektetések kamatának megfelelő) összegű árbevételt realizál. A telektől a bt. legkönnyebben úgy szabadulhat meg, ha azt a magánszemély tulajdonosoknak piaci értéken értékesíti, mint üres, építési telket. (Nyilvánvaló, ez a piaci érték nem lehet kevesebb, mint a telek – a korábbiakban leírtak szerint – korrigált, áfával növelt bekerülési értéke.) A telket a bt. tartósan bérbe is adhatja a magánszemély tulajdonosoknak, legalább a tartós befektetések kamatbevételével azonos bérleti díj ellenében. Természetesen térítés nélkül is átadhatja a magánszemély tulajdonosoknak. Ez esetben a bt.-nél a telek korrigált bekerülési értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és annak összegével növelni […]