Osztalékelőleg havonta
Kérdés
Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. január 7-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4422
[…] törzstőke összege alá, továbbá – a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb az Szt. szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. A Gt. hivatkozott előírásából egyértelműen az következik, hogy a jogalkotó a két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban csupán egyszeri osztalékelőleg-kifizetést szabályozott. Igaz azonban az is, hogy az éven belüli többszöri osztalékelőleg-fizetés lehetőségét sem zárta ki. (Bár az osztalék jellegéből nem következik az osztalékelőleg havonkénti fizetésének a lehetősége!) Nyilvánvaló, hogy az osztalékelőleg-fizetésnek egyrészt időbeli korlátai vannak, másrészt könyveléstechnikai okok, továbbá a saját tőke összetétele is korlátozhatja. Ha az Eva-tv. hatálya alatt adófizetési kötelezettség nélkül kíván a taggyűlés 2010-ben osztalékelőleg kifizetéséről dönteni, akkor egyrészt a 2009. évi – a számviteli törvény előírásai szerint elkészített – beszámoló mérlegében az eredménytartalék nem lehet negatív (az adózott eredménynek először ezt kell kompenzálnia), másrészt nem lehet többet kifizetni, mint a közbenső mérleg szerinti adózott eredmény, még akkor sem, ha van 2009. évről áthozott eredménytartaléka. (Ha ugyanis az evás időszak előtti eredménytartalékot is számításba veszik az osztalékelőleg meghatározása során, akkor az így számításba vett osztalékelőleget személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.) A Gt. és az Szt. előírása szerint közbenső mérleget kell készíteni. Az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap (ez általában január 1-je) és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményei figyelembevételével - kell elkészíteni a számviteli törvénynek az éves, az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályai szerint. A hivatkozottakból az következik, hogy a közbenső mérleget legkorábban az előző üzleti évről (2009-ről) készített éves (egyszerűsített éves) beszámoló taggyűlés általi elfogadását követő napra – ha a közbenső mérleg fordulónapjaként ezt határozták meg – lehet elkészíteni a tárgyév nyitó mérlegadatainak és a tárgyévi […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. január 7-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4422
[…] törzstőke összege alá, továbbá – a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb az Szt. szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. A Gt. hivatkozott előírásából egyértelműen az következik, hogy a jogalkotó a két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban csupán egyszeri osztalékelőleg-kifizetést szabályozott. Igaz azonban az is, hogy az éven belüli többszöri osztalékelőleg-fizetés lehetőségét sem zárta ki. (Bár az osztalék jellegéből nem következik az osztalékelőleg havonkénti fizetésének a lehetősége!) Nyilvánvaló, hogy az osztalékelőleg-fizetésnek egyrészt időbeli korlátai vannak, másrészt könyveléstechnikai okok, továbbá a saját tőke összetétele is korlátozhatja. Ha az Eva-tv. hatálya alatt adófizetési kötelezettség nélkül kíván a taggyűlés 2010-ben osztalékelőleg kifizetéséről dönteni, akkor egyrészt a 2009. évi – a számviteli törvény előírásai szerint elkészített – beszámoló mérlegében az eredménytartalék nem lehet negatív (az adózott eredménynek először ezt kell kompenzálnia), másrészt nem lehet többet kifizetni, mint a közbenső mérleg szerinti adózott eredmény, még akkor sem, ha van 2009. évről áthozott eredménytartaléka. (Ha ugyanis az evás időszak előtti eredménytartalékot is számításba veszik az osztalékelőleg meghatározása során, akkor az így számításba vett osztalékelőleget személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.) A Gt. és az Szt. előírása szerint közbenső mérleget kell készíteni. Az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap (ez általában január 1-je) és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményei figyelembevételével - kell elkészíteni a számviteli törvénynek az éves, az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályai szerint. A hivatkozottakból az következik, hogy a közbenső mérleget legkorábban az előző üzleti évről (2009-ről) készített éves (egyszerűsített éves) beszámoló taggyűlés általi elfogadását követő napra – ha a közbenső mérleg fordulónapjaként ezt határozták meg – lehet elkészíteni a tárgyév nyitó mérlegadatainak és a tárgyévi […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
