Vagyoni értékű joghoz kapcsolódó bankköltség elszámolása
Kérdés
A társaság vagyoni értékű jog megvásárlása érdekében hitelkeret-szerződést kötött a pénzintézettel. A jelentős értékű üzemeltetési jog ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz (gépek, járművek) kötődik. A hitelszerződés rögzíti, hogy a hitel az eszközök átadási ütemének megfelelően kerül folyósításra. Az eszközök átadása és a hitelszerződés megkötése között eltelt majdnem egy év, ezalatt a hitel nem került folyósításra, de a hitelszerződésből eredően komoly bankköltség (szerződéskötési díj és kezelési költség) merült fel. Ezen tételek számviteli elszámolásának mi a helyes módja? Beruházási költség? De a vagyoni értékű jog nem beruházás! Bankköltség mint elszámolt költség időbeli elhatárolással?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. február 18-án (215. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4482
[…] meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, a szerződés közjegyzői hitelesítésének a díja. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan egyértelmű, hogy ezeket a felmerülésükkel egyidejűleg a beruházási számlán kell kimutatni. De hol kell kimutatni a vagyoni értékű jogok esetében? A kérdésben leírtakból az következik, hogy a vagyoni értékű jog (mint üzemeltetési jog) ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz kapcsolódik. Fontos ez a megkülönböztetés és ennek megfelelő elhatárolás, mivel az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között, az egyéb eszközökhöz kapcsolódót pedig az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése szerint az immateriális javak között kell kimutatni. Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése alapján a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)–(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét. Ebből az következik, hogy a beruházások között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok bekerülési értékébe tartozó tételeket is. Az immateriális javak között nincs külön beruházási számla. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a vagyoni értékű jogok bekerülési értékébe tartozó tételeket nem lehet […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. február 18-án (215. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4482
[…] meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, a szerződés közjegyzői hitelesítésének a díja. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan egyértelmű, hogy ezeket a felmerülésükkel egyidejűleg a beruházási számlán kell kimutatni. De hol kell kimutatni a vagyoni értékű jogok esetében? A kérdésben leírtakból az következik, hogy a vagyoni értékű jog (mint üzemeltetési jog) ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz kapcsolódik. Fontos ez a megkülönböztetés és ennek megfelelő elhatárolás, mivel az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között, az egyéb eszközökhöz kapcsolódót pedig az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése szerint az immateriális javak között kell kimutatni. Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése alapján a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)–(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét. Ebből az következik, hogy a beruházások között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok bekerülési értékébe tartozó tételeket is. Az immateriális javak között nincs külön beruházási számla. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a vagyoni értékű jogok bekerülési értékébe tartozó tételeket nem lehet […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
