Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4536

[…] alapjárulékot akkor is meg kell fizetni, ha az általa igénybe vett víz mennyisége nem éri el a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át. Mivel az alapjárulék a vízhasználónál nem a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kerül megfizetésre, azt nem lehet anyagköltségként elszámolni. Része lehet azonban – a ténylegesen felhasznált vízmennyiség arányában – az üzemi tevékenység közvetlen önköltségének, és ez esetben az alapjárulék az egyéb szolgáltatások költségeként valóban az 534. számlán számolandó el. Ha azonban a ténylegesen felhasznált vízmennyiség bekerülési értéke nem része az üzemi tevékenység közvetlen önköltségének, akkor az alapjárulékot sem lehet az egyéb szolgáltatások költségeként kimutatni, ezért azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a 867. számlán, vízkészletjárulék címen. A leírtak alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a vízkészletjárulékon belül az alapjárulék elszámolását a törvényi előírás alapján az határozza meg, hogy minek arányá­ban fizetik, továbbá a beszerzéshez, a tevékenységhez hozzárendelhető-e vagy sem. Zavaró a törvény azon rendelkezése, mely szerint alapjárulékról szól (bár megemelt összegben) akkor is, amikor 10 százaléknál nagyobb a túllépés, vagy éppen engedély nélküli a vízhasználat (ez utóbbi esetben még külön jogszabályban előírt szorzószámok alkalmazásáról is rendelkezik). A számviteli elszámolás logikájából az következik, hogy a megemelt összegű alapjárulékot indokolt megbontani normál alapjárulékra (ez jelenleg 4,50 Ft/m3) és a különbözetre […]