Tárolási veszteség elszámolása


Olajtartalmú napraforgót értékesítettünk 2009-ben. A vevő nem szállította el, csak 2010-ben. Az idegen készletet mi tároltuk a tárolási díj ellenében. Kitároláskor a tárolási veszteség következtében súlyhiány keletkezett. Kell-e a korábban kiszámlázott összeget helyesbíteni a mennyiség és az ellenérték vonatkozásában? Ha igen, milyen teljesítési időponttal? Elszállítás után a vevő bevizsgáltatta az olajtartalmat, amely magasabb értékű lett, mint az értékesítéskor megállapított érték. Hogyan számlázandó ez az úgynevezett bonifikáció?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. szeptember 23-án (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4716

[…] vevőnek (a tárolásba adónak) kell viselnie, összefüggően azzal, hogy a kár melyik fél hibájából következett be, kit terhel azért a felelősség. Nyilvánvaló, hogy a helytelen tárolásból adódó veszteség (általában mennyiségi hiány) a tárolást végzőt terheli (a beszáradás következtében keletkező súlyhiánynál a tárolást végző felelőssége vitatható). A viták elkerülése érdekében ezért kell a szerződésben a kárviselés szabályait pontosan körülírni. Ha a kérdés szerinti súlyhiány miatti tárolási veszteségért a tárolást végző a felelős, akkor a tárolásba adónak okozott kárt (a hiányzó mennyiség vételárát) a tárolást végzőnek meg kell térítenie a tárolási szerződésben foglaltak szerint. Az így fizetett összeget a tárolást végzőnél az egyéb ráfordítások, a tárolásba adónál az egyéb bevételek között kell elszámolni. (A tárolásba adónál – egyidejűleg – a hiányzó mennyiség vételárát, a készlethiányt egyéb ráfordításként kell kimutatni!) Ha a tárolási veszteség miatti térítést nem a tényleges kár (a súlyhiány) alapján határozzák meg, akkor a kártalanítás összegét a tárolásba adónak az áfa felszámításával számláznia kell, a számlázott összeget az előb­biek szerint […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.