Üzletrész értékesítése, ki nem fizetett osztalékkal


A" kft. tulajdonosa "B" kft. és "C" kft. A "B" kft. megvásárolja "C" kft. üzletrészét. Az adásvétel időpontjában "A" kft. könyveiben szerepel "C" kft. felé ki nem fizetett osztalék. Az üzletrész-adásvételi szerződésben az üzletrész ellenértéke került rögzítésre 100 értékben, és az, hogy az eladó "C" kft., ezenfelül sem az "A" kft.-vel, illetve sem a "B" kft.-vel szemben semmilyen követelést nem támaszt "C" kft. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletrész bekerülési értéke az érte fizetett ellenérték. A fent vázolt szerződés ugyanakkor tartalmaz egy osztalékkövetelést is. A tranzakció "B" kft. könyveiben történő elszámolásának három lehetséges változata van (a kérdező ismerteti azokat azzal, hogy mindegyiket aggályosnak tartja). Kérdése, melyik változat a helyes?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. november 18-án (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4804

[…] kft. megvásárolja "C" kft.-nek az "A" kft.-ben lévő részesedését 100 értékben. Akkor ezen az értéken "B" kft. az üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között (17. számlaosztályban) állományba veszi, "C" kft. pedig a könyveiből kivezeti, az üzletrész eladási ára és nyilvántartási értéke közötti különbözetet pedig a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között mutatja ki. És nincs tovább! Az a tény, hogy "A" kft. könyveiben ki nem fizetett osztalékkötelezettség van "C" kft. felé (nyilvánvalóan pedig "C" kft.-nek ugyanolyan összegben követelése, amelyet már osztalékbevételként […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.