Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 16-án (234. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4838

[…] tartozássá. A követelésengedményezés számviteli elszámolásán túlmenően, annak sem az "X" kft.-nél, sem a "Z" kft.-nél sem társaságiadó-, sem áfavonzata nincsen. A tartozások fedezetét (biztosítékát) jelentő eszközök vételi joga is engedményezésre került "Z" kft.-re. "Z" kft. élt a vételi joggal. Ha viszont élt ezen eszközök vételi jogával, akkor ezt a Ptk. szabályai szerinti adásvételi szerződéssel érvényesítheti. (Nyilvánvaló, hogy ezen adásvételi szerződésben – alapvetően az eszközök piaci értéke figyelembevételével – rögzíteni kell eszközönként az eladási/vételi árat is. Piaci érték hiányában – véleményünk szerint – legalább az engedményezett követelésnek "Z" kft.-nél kimutatott összegében. Annál is inkább, mert ezen eszközök átadásával "X" kft. hiteltartozása megszűnt.) A fentiek szerinti adásvételi szerződés alapján "X" kft.-nél a "Z" kft.-nek átadott – a biztosítékot jelentő – eszközöket az általános szabályok szerint, jellemzően az áfa felszámításával számláznia kell, a számlázott – áfa nélküli – értéket árukészletek esetén árbevételként, tárgyi eszközök esetén egyéb bevételként kell elszámolni, az áfát pedig fizetendő áfaként kimutatni a vevőkkel (az adott esetben "Z" kft.-vel szembeni követelésként) szemben (T 311 – K 91-92,96, 467). Az eszközök nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét árukészletek esetében az eladott áruk bekerülési értékeként, tárgyi eszközök esetében egyéb ráfordításként kell könyvelni. "Z" kft. az átvett eszközöket "X" kft. számlája alapján a készletek között, a tárgyi eszközöket – ha azokat a tevékenysége során ilyenként használni akarja – beruházásként állományba veszi a szállítókkal szemben, az előzetesen felszámított áfát pedig – ha az levonható – levonásba helyezi (T 21-22, 26, 16, 466 – K 454, 455), és kötelezettségként mutatja ki "X" kft.-vel szemben. Az előbbiek szerinti eszközátadásokhoz kapcsolódóan "X" kft.-nél az átadott eszközök számlázott – áfa nélküli – ellenértékének és nyilvántartás (könyv) szerinti értékének különbözete hatással lehet az adózás előtti eredményre, de ezen különbözet összegével az adózás előtti eredményt módosítani nem kell. Áfa szempontjából egyértelmű, hogy termékértékesítésről van szó, az áfát az általános előírások szerint kell felszámítani. Ezzel kapcsolatosan külön figyelmet érdemelnek az ingatlanok. A telek és az épület értékét nem csak az áfa miatt kell külön-külön kimutatni, ez az elkülönítés a számviteli előírások szerint is követelmény, nemcsak az értékesítéskor, de már a beszerzéskor is. (Sőt a társasági adó alapja megállapításánál is szükség van erre, hiszen a telek értéke után értékcsökkenési leírás – főszabály szerint - nem számolható el!) Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése mentes az áfa alól, kivéve ha "X" kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján – az ingatlanértékesítést adókötelessé tette. Ha "X" kft. az ingatlanok értékesítését adókötelessé tette a 88. § alapján, akkor az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján fordítottan adózik, az áfát "Z" kft.-nek kell bevallania, fizetnie. Ha "X" kft. az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé, és ebből adódóan az áfamentes, akkor a 2008. január 1-je előtt üzembe helyezett ingatlanok esetében alkalmazni kell az Áfa-tv. 135-136. §-aiban foglaltakat, azaz 10 éven belül arányosítani kell, és a hátralévő időtartamra jutó – korábban levont áfából az arányos résznek megfelelő – áfát vissza kell fizetni. Egyéb tárgyi eszközök esetében, mivel az áfa felszámításával történik az értékesítés, a korábban levont áfát módosítani nem kell. Az előbbiekben leírt gazdasági események könyvelése után – "X" kft.-nél a könyveiben a kötelezettségek között szerepel […]