Evaidőszak előtti követelés rendezése
Kérdés
A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az evaidőszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 13-án (235. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4858
[…] fizetendő áfával, a számlázott teljesítmény közvetlen önköltségével (bekerülési értékével) csökkentett értéke (a számlázott összeg nyereségtartalma) lehet. A számviteli törvény pedig nem ad arra lehetőséget, hogy az adózás előtti eredményt terhelő ráfordítást az adózott eredmény terhére kelljen elszámolni. A másik értelmezés a helyes abban a vonatkozásban, hogy a ki nem egyenlített vevői követelést (ha az behajthatatlan követelés!) a tárgyévi, a behajthatatlanság dokumentálásának éve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Igaz, hogy az így elszámolt összeg csökkenti az adózás előtti eredményt, az adózott eredményt és ezen keresztül a mérleg szerinti eredményt. De nem zárja ki az osztalékfizetés lehetőségét, és nem következik be a kettős adóztatás. A kettős könyvvitelt vezető evás társaság az eva alapját a könyvvitelében rögzített árbevétel és a bevételek alapján határozza meg, és fizeti az evát. Az eszközök között kimutatott követelésének az eredmény terhére való elszámolása nem változtatja meg az eva alapját és a fizetendő evát. Megváltoztatja az evás társaság adózott eredményét (csökkenti azt). Nincsen azonban akadálya annak, hogy az evás társaság osztalékkifizetés […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 13-án (235. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4858
[…] fizetendő áfával, a számlázott teljesítmény közvetlen önköltségével (bekerülési értékével) csökkentett értéke (a számlázott összeg nyereségtartalma) lehet. A számviteli törvény pedig nem ad arra lehetőséget, hogy az adózás előtti eredményt terhelő ráfordítást az adózott eredmény terhére kelljen elszámolni. A másik értelmezés a helyes abban a vonatkozásban, hogy a ki nem egyenlített vevői követelést (ha az behajthatatlan követelés!) a tárgyévi, a behajthatatlanság dokumentálásának éve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Igaz, hogy az így elszámolt összeg csökkenti az adózás előtti eredményt, az adózott eredményt és ezen keresztül a mérleg szerinti eredményt. De nem zárja ki az osztalékfizetés lehetőségét, és nem következik be a kettős adóztatás. A kettős könyvvitelt vezető evás társaság az eva alapját a könyvvitelében rögzített árbevétel és a bevételek alapján határozza meg, és fizeti az evát. Az eszközök között kimutatott követelésének az eredmény terhére való elszámolása nem változtatja meg az eva alapját és a fizetendő evát. Megváltoztatja az evás társaság adózott eredményét (csökkenti azt). Nincsen azonban akadálya annak, hogy az evás társaság osztalékkifizetés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
