Utólag adott/kapott engedmény mértéke
Kérdés
A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 27-én (236. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4885
[…] egyet lehet érteni azzal is, hogy a rendkívüli ráfordításként így elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt az engedményt adónál növelni kell, amennyiben az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja. Más a helyzet az utólag kapott/adott engedményekkel kapcsolatos állásfoglalás esetében. Az APEH-közlemény szerint, amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli összegét az Szt. 86. § (7) bekezdésének c) pontja, illetve a 86. § (3) bekezdésének i) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell kimutatni. (A közlemény szerint az így elszámolt különbözetet a Tao-tv. 3. sz. melléklete A/13. pontja alapján kell megítélni!) A kérdezőben is zavart keltő az az APEH-közleményben, hogy annak írója olyat olvas ki a számviteli törvényből, ami nincs benne, és olyan különbözetet minősít rendkívüli ráfordításnak, illetve rendkívüli bevételnek, amelyet egyébként megállapítani nem lehet. Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét. Az Szt. előírása 2010. január 1-jétől annyiban változott, hogy az elszámolás nem a pénzügyi rendezéshez, hanem az utólag adott/kapott engedmény szerződés szerinti teljesítéséhez kapcsolódik. A számviteli törvény hivatkozott előírása azonban nem tartalmaz az engedmény összegére vonatkozóan olyan mértéket, amely felső határt jelentene az utólag adott/kapott engedmény egyéb ráfordításkénti, illetve egyéb bevételkénti elszámolásánál. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 27-én (236. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4885
[…] egyet lehet érteni azzal is, hogy a rendkívüli ráfordításként így elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt az engedményt adónál növelni kell, amennyiben az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja. Más a helyzet az utólag kapott/adott engedményekkel kapcsolatos állásfoglalás esetében. Az APEH-közlemény szerint, amennyiben a megállapodás alapján az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli összegét az Szt. 86. § (7) bekezdésének c) pontja, illetve a 86. § (3) bekezdésének i) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell kimutatni. (A közlemény szerint az így elszámolt különbözetet a Tao-tv. 3. sz. melléklete A/13. pontja alapján kell megítélni!) A kérdezőben is zavart keltő az az APEH-közleményben, hogy annak írója olyat olvas ki a számviteli törvényből, ami nincs benne, és olyan különbözetet minősít rendkívüli ráfordításnak, illetve rendkívüli bevételnek, amelyet egyébként megállapítani nem lehet. Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét. Az Szt. előírása 2010. január 1-jétől annyiban változott, hogy az elszámolás nem a pénzügyi rendezéshez, hanem az utólag adott/kapott engedmény szerződés szerinti teljesítéséhez kapcsolódik. A számviteli törvény hivatkozott előírása azonban nem tartalmaz az engedmény összegére vonatkozóan olyan mértéket, amely felső határt jelentene az utólag adott/kapott engedmény egyéb ráfordításkénti, illetve egyéb bevételkénti elszámolásánál. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
