Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. március 10-én (239. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4948

[…] pénzbeli hozzájárulás (ingatlanapport) esetén annak tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató, az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló adatait stb. Itt kell utalni arra, a közgyűlésnek kell meghatároznia, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás elfogadott értékét teljes összegében alaptőke-emelésre fordítja-e, vagy csak egy része képezi a kibocsátott új részvény(ek) névértékét, míg az elfogadott érték és a részvény(ek) névérték közötti különbözetet a tőketartalékba helyezi. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén az alapszabály-módosításhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését, továbbá azt is, hogy a kibocsátott részvény(ek) névértéke a zrt. anyagi helyzetének megfelelő-e. A leírtakból következik, hogy a kft. a zrt. alaptőke-emelésében az ingatlan piaci értékével vehet részt. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a kft. által ténylegesen rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulást (az ingatlant) a zrt.-nél a közgyűlés által elfogadott értéken kell az eszközök növekedéseként a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben könyvelni (T 16 – K 332), majd a cégbejegyzés időpontjával a névértéknek megfelelő hányadát a jegyzett tőke növekedéseként (T 332 – K 411), a névértéke meghaladó hányadát a tőketartalék növekedéseként (T 332 – K 412) elszámolni. (A zrt. saját tőkéjének csökkenését feltételezhetően a veszteséges gazdálkodás miatti negatív eredménytartalék befolyásolta, ennek megszüntetésére felhasználható a tőketartalék, ha van. Ennek érdekében mutattuk be részletesebben az rt. alaptőke-emelésével kapcsolatos követelményeket!) Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik a fentiekben körülírt tőkeemelés esetében? Ha az Áfa-tv. 17. §-ának […]