Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. június 2-án (245. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5056

[…] adóelőnyhöz jut ahhoz képest, amikor kimutatott követelés elengedése történik meg. A késedelmi kamat elengedésének az adóalapra gyakorolt hatása az adósnál azonos bármely más követelés elengedésének hatásával. A kötelezettség ugyanis általában valamilyen eszközhöz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik, amelynek alapján költséget vagy ráfordítást számol el az adós (pl. készletfelhasználás vagy tárgyi eszköz használata miatt), és amikor elengedik a kötelezettségét, akkor bevételt könyvel el, amelynek következtében az eredménye és az adóalapja (ha nem is ugyanabban az évben) nulla lesz, mivel a 2010-től hatályos előírások szerint a bevétel nem csökkentő tétel. Idetartozóan meg kell jegyezni, hogy az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét. Ezen előírás alapján az adósnál a késedelmi kamatot a szállító által felszámított és közölt összegben könyvelni kellett. Ha ezt a szállító – írásban – elengedi, az adósnál azt rendkívüli bevételként kell elszámolni. Így az elengedett késedelmi kamat az adósnál egyrészt csökkenti az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét, másrészt növeli a rendkívüli eredményt. Az eredményre gyakorolt […]