Biztosítónak fizetett összegek elszámolása


Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. szeptember 8-án (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5130

[…] a kft.-nél biztosítási díjként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, azt nem terheli járulékfizetési kötelezettség, azt bevallani sem kell. Bevallási kötelezettség a kedvezményezett magánszemélyt terheli akkor, amikor a biztosító fizetett, a fizetett összeg 78 százaléka után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, illetve a 78 százalék szuperbruttósított összege után 16 százalék személyi jövedelemadó (a jelenleg hatályos előírások szerint). 2-4. A kft. és a biztosított – még akkor is, ha a magánszemély adózási szempontból kapcsolt félnek minősül – ellenérdekű felek a biztosítási szerződés tekintetében (például a biztosítási szerződésben, ha visszavásárlási lehetőséget biztosítanak a kft.-nek, ahhoz a biztosított hozzájárulása szükséges). Így a kérdésben hivatkozott szakmai állásponttal nem lehet egyetérteni. A kft. által fizetett biztosítási díj elszámolásánál azt kell elbírálni, hogy a kft. által fizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj fizetésével még nem – esetleg csak későbbi cselekmény alapján – következik be. Így a számviteli elszámolásnál nem minősítési szempont, hogy a biztosított a kft. milyen szavazati arányú tagja vagy munkavállalója. A kft.-nél költségként azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a kft.-nél a díjfizetéskor végleges vagyonvesztést jelent. Amennyiben a kft. olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a kft., a biztosított a kft. személyesen közreműködő tagja, a kedvezményezett pedig természetes személy, úgy – feltételezve, hogy a biztosítottnak a Ptk. által adott jogai a szerződés futamideje alatt fennállnak – a kft. által fizetett biztosítási díjat, mint személyi jellegű egyéb kifizetés, költségként kell elszámolni. Az így elszámolt összeggel nem kell a társaságiadó-alapot növelni. (Ha azonban a biztosítási szerződést úgy kötötték meg, hogy a biztosított személy hozzájárulása nélkül tud a kft. pl. visszavásárolni, akkor már nem állnak fenn a biztosított Ptk. szerinti jogai, így nem tekinthetők ellenérdekű feleknek sem, a biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni.) A személyesen közre nem működő tag után fizetett biztosítási díjat is – ha a biztosítási szerződés az előbb nevesített feltételeket teljesíti – a kft.-nél költségként kell elszámolni, azonban ez a biztosítási díj nem tekinthető […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.