Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése


A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. december 1-jén (256. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5246

[…] történt, a kft. megszerezte annak az épületnek a haszonélvezeti jogát, amelyet a magánszemély tulajdonos hozzájárulásával üzletházzá alakított át. (Ha a haszonélvezeti jog a telekre vonatkozott, és a telken épület nem volt, akkor nem beszélhetünk idegen ingatlanon végzett beruházásról! Ez esetben a kft. új épületet hozott létre!) Feltételezzük, hogy volt épület, és ezen épület átalakítása 150 millió forintért valósult meg, amely valóban idegen ingatlanon végzett beruházás, és a rendeltetésszerű használatbavétel után jogszerű az értékcsökkenési leírás elszámolása is, de csak akkor, ha az épület egészét a kft. használja, hasznosítja. A kérdésben nem erről van szó, mivel az üzletek egy részét a magánszemély, más részét a társaság adja bérbe. Melyik részét? A magánszemély azt, ami az eredeti épületben van (bár átalakítás után ez nehezen különböztethető meg!), a társaság pedig azt, amit hozzáépített? Ez szinte megoldhatatlan, ellenőrzés (vagyonosodási vizsgálat) során kivédhetetlen helyzetet eredményez. Ezért az üzletek bérbeadása esetén tisztázandók a tulajdonviszonyok. A Ptk. szerint a telek tulajdonjogából következik a telken lévő épület tulajdonjoga is. Mivel a telek tulajdonosa a magánszemély, célszerűnek az tűnik, ha a kft. az átalakítás költségeit az áfa felszámításával számlázza a magánszemély felé, azaz kivezeti a könyveiből, majd a társasházzá minősítés után ugyanilyen értékben vásárol üzleteket. A kérdésben leírt elképzelés megvalósíthatatlan. A társasházzá történő átalakítás során az épület egészének csak egy értéke lehet. Az átalakítást követően már nem lehet beszélni idegen ingatlanon (épületen) végzett beruházásról. Vagy a magánszemély adja el az átalakítás előtti épületét a kft.-nek, vagy a kft. az idegen ingatlanon végzett beruházását a magánszemélynek. Csak ez után lehetséges az, hogy a kft., illetve a magánszemély értékesítse a saját tulajdonú társasházban lévő üzleteket. A Ptk. szerint a haszonélvező (a kft.) a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át (nem értékesítheti), annak gyakorlását átengedheti. A társasházzá átalakított épületen belül az üzletek tulajdonának az értékesítésével értelmezetlenné válik a kft. épülettel kapcsolatos haszonélvezeti joga. (Ha a magánszemély a telek haszonélvezeti jogát is értékesítette a kft.-nek, akkor a kft. legfeljebb a telek haszonélvezeti jogának gyakorlását engedheti át az üzletek tulajdonosainak ellenérték fejében.) A fentiek a kérdésekre […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.