Állami támogatás bérnevelési szerződéshez kapcsolódóan


X kft. Y termelővel bérnevelési szerződést köt. Ennek értelmében a kft. saját állatát kihelyezi nevelésre a termelőhöz, biztosítja az állomány számára szükséges takarmányt, majd a nevelési idő végeztével a termelőtől elszállítja a vágóállatot, és a szerződésben meghatározottak szerinti bérnevelési díjról számlát fogad be a termelőtől. Fent említett állatállományhoz kapcsolódóan a kft. állami támogatást vesz igénybe, melynek tényleges összegéről hónapokkal később küldi meg az állami szerv a határozatot és így természetesen a megállapított összeget is. A kft. és a termelő között létrejött szerződés tartalmaz egy olyan bekezdést, miszerint: "Az állami támogatást a megrendelő veszi igénybe, melynek összege a folyósítás után a termelőt illeti meg..." Kérdésem: Milyen lehetőségei vannak X kft.-nek a támogatás összegének továbbadására?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. július 26-án (269. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5533

[…] a szerződésnek arra vonatkozóan is kell rendelkezést tartalmaznia, hogy a termelő mire használhatja fel a kapott támogatást (költségráfordításra és/vagy fejlesztésre). Ha a kft. költségráfordításra adja a pénzt, akkor az adott támogatást a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ha fejlesztésre adja, akkor azt a kft.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni [számviteli törvény 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja]. Ha a kft. a pénzt nem nevesített célra adja, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.