Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon
Kérdés
Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. szeptember 6-án (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5557
[…] áfaként beállított összeg a könyvelés adataival teljesen megegyezik, a kettő között eltérés nem lehet, a főkönyvi könyvelés biztosítja az áfabevallás analitikáját. Ha ezt a gépi program nem tudja biztosítani, akkor azt le kell cserélni! Ha a vámérték alapja a szállító számlája szerinti ellenérték, és ennek alapján állapítják meg a vámhatósággal szembeni kötelezettséget forintban, azaz a szállító számláját könyvelik elsődlegesen, az ügyfél számviteli szempontból sem jár el helyesen. Az importbeszerzést a teljesítésnapi választott devizaárfolyamon (ez lehet az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam is!) kell forintra átszámítva könyvelni, de nem a számla kelte szerinti árfolyammal. (A számla keltének napja és a szerződés szerinti teljesítés napja általában nem esik egybe!) Ha a szállító számlája szerinti ellenérték a vámérték alapja, és a vámmal növelt ellenérték alapján számítják ki az áfát a könyvelés során alkalmazott árfolyamon, akkor a számított összeget ún. (ütköző) elszámolási számlákkal szemben kell könyvelni, majd az Áfa-tv. szerinti (a vámhatározat szerinti) árfolyamon kiszámított fizetendő és előzetesen felszámított áfát kell az (ütköző) elszámolási számlával szemben fizetendő, illetve előzetesen felszámított áfaként könyvelni, az (ütköző) elszámolási számlákon lévő egyenleget pedig árfolyam-különbözetként elszámolni (a kétféle árfolyam eltéréséből adódó különbözet lehet árfolyamnyereség és árfolyamveszteség is). Itt hívjuk fel a figyelmet a 2012. január 1-jétől hatályos, az Szt. 60. §-ának (5/a) bekezdésében megfogalmazott lehetőségre, mely szerint – meghatározott esetekben (a kérdés szerinti is ilyen) – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírása szerinti árfolyam is. Az előbbiekben részletesen bemutatottakból már következik a kérdésekre a válasz. Nem megengedett az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti eltérés, a könyvelés adatai képezik az áfabevallás analitikáját. A NAV esetenként dönti el, hol, mit kíván ellenőrizni tételesen. Egyszerű ellenőrzési lehetőség az, ha azt vizsgálja, hogy az áfabevallás a könyveléssel egyező analitikus nyilvántartással mennyire alátámasztott. A beszámolót elkészítő könyvelő azért felel, hogy a rendelkezésére bocsátott valamennyi bizonylatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően rögzítette a könyvviteli nyilvántartásokban, azokból a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el a beszámolót, ha ezzel is megbízták, állította össze az adóbevallásokat, állapította meg helyes összegben az adókat, a mérleget ellenőrzött leltár támasztja alá, és elvégzett minden olyan feladatot, amelyet […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. szeptember 6-án (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5557
[…] áfaként beállított összeg a könyvelés adataival teljesen megegyezik, a kettő között eltérés nem lehet, a főkönyvi könyvelés biztosítja az áfabevallás analitikáját. Ha ezt a gépi program nem tudja biztosítani, akkor azt le kell cserélni! Ha a vámérték alapja a szállító számlája szerinti ellenérték, és ennek alapján állapítják meg a vámhatósággal szembeni kötelezettséget forintban, azaz a szállító számláját könyvelik elsődlegesen, az ügyfél számviteli szempontból sem jár el helyesen. Az importbeszerzést a teljesítésnapi választott devizaárfolyamon (ez lehet az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam is!) kell forintra átszámítva könyvelni, de nem a számla kelte szerinti árfolyammal. (A számla keltének napja és a szerződés szerinti teljesítés napja általában nem esik egybe!) Ha a szállító számlája szerinti ellenérték a vámérték alapja, és a vámmal növelt ellenérték alapján számítják ki az áfát a könyvelés során alkalmazott árfolyamon, akkor a számított összeget ún. (ütköző) elszámolási számlákkal szemben kell könyvelni, majd az Áfa-tv. szerinti (a vámhatározat szerinti) árfolyamon kiszámított fizetendő és előzetesen felszámított áfát kell az (ütköző) elszámolási számlával szemben fizetendő, illetve előzetesen felszámított áfaként könyvelni, az (ütköző) elszámolási számlákon lévő egyenleget pedig árfolyam-különbözetként elszámolni (a kétféle árfolyam eltéréséből adódó különbözet lehet árfolyamnyereség és árfolyamveszteség is). Itt hívjuk fel a figyelmet a 2012. január 1-jétől hatályos, az Szt. 60. §-ának (5/a) bekezdésében megfogalmazott lehetőségre, mely szerint – meghatározott esetekben (a kérdés szerinti is ilyen) – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírása szerinti árfolyam is. Az előbbiekben részletesen bemutatottakból már következik a kérdésekre a válasz. Nem megengedett az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti eltérés, a könyvelés adatai képezik az áfabevallás analitikáját. A NAV esetenként dönti el, hol, mit kíván ellenőrizni tételesen. Egyszerű ellenőrzési lehetőség az, ha azt vizsgálja, hogy az áfabevallás a könyveléssel egyező analitikus nyilvántartással mennyire alátámasztott. A beszámolót elkészítő könyvelő azért felel, hogy a rendelkezésére bocsátott valamennyi bizonylatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően rögzítette a könyvviteli nyilvántartásokban, azokból a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el a beszámolót, ha ezzel is megbízták, állította össze az adóbevallásokat, állapította meg helyes összegben az adókat, a mérleget ellenőrzött leltár támasztja alá, és elvégzett minden olyan feladatot, amelyet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
