Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval
Kérdés
2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vételárat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. október 10-én (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6040
[…] fizetett ellenérték lényegesen több, mint az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték az üzleti vagy cégérték.Az üzletrészt vevő társaságnál a fentiek figyelembevételével az üzletrészvétel könyvelése:– a 100%-os vételár könyvelése: T 366 – K 478,– a 100%-os vételárból= az üzleti vagy cégérték: T 115 – K 366,= az üzletrész bekerülési értéke: T 171 – K 366;– a vételárból kifizetett összeg (80%): T 478 – K 384,– a vételárba beszámító követelés elszámolása: T 478 – K 368.(A vételárba beszámító követeléseket a vevőnek az eladókra kell engedményeznie ellenérték fejében, azaz el kell adnia: T 368 – K 962, könyv szerinti értéken: T 862 – K 31-36, adóalap-korrekció nem kapcsolódik hozzá!)Amennyiben a kérdés szerinti követeléseket nem tekintik a vételár részének, akkor a követelések engedményezése ingyenesen történik (térítés nélküli átadás és nem elengedett követelés). A vevőnél a követelések térítés nélküli engedményezését rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (T 8891 – K 31-36), amelynek összegével – mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséggel, ráfordítással – az adózás előtti eredményt növelni kell. A magánszemély eladóknál viszont a térítés nélkül engedményezett követelés teljes összege az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel (jövedelem), amelyet a személyi jövedelemadón túlmenően 27%-os egészségügyi hozzájárulás is terhel.A vételár korrekciójánál a következőkre indokolt figyelemmel lenni [az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdéséből nem következik az, hogy az üzleti vagy cégértéket nem lehet módosítani]:A felmondott ügyfelek által kieső árbevétel miatti korrekcióval az üzleti és cégértéket kell csökkenteni, mivel az üzletrész bekerülési értékét a megvásárolt társaságnak a vétel időpontjában meglévő saját tőke nagysága összegében kellett megállapítani, így az nem változhat. Ebből egyértelműen következik, hogy a vételár csökkenése az üzleti vagy cégérték csökkenésével jár (T 366 – K 115).Hasonló a helyzet a követelések esetében is. Amennyiben a szerződés szerint a vételár összegébe beletartoznak a szóban forgó követelések is az üzletrészvétel időpontjában, akkor azok könyv szerinti értékének […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. október 10-én (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6040
[…] fizetett ellenérték lényegesen több, mint az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték az üzleti vagy cégérték.Az üzletrészt vevő társaságnál a fentiek figyelembevételével az üzletrészvétel könyvelése:– a 100%-os vételár könyvelése: T 366 – K 478,– a 100%-os vételárból= az üzleti vagy cégérték: T 115 – K 366,= az üzletrész bekerülési értéke: T 171 – K 366;– a vételárból kifizetett összeg (80%): T 478 – K 384,– a vételárba beszámító követelés elszámolása: T 478 – K 368.(A vételárba beszámító követeléseket a vevőnek az eladókra kell engedményeznie ellenérték fejében, azaz el kell adnia: T 368 – K 962, könyv szerinti értéken: T 862 – K 31-36, adóalap-korrekció nem kapcsolódik hozzá!)Amennyiben a kérdés szerinti követeléseket nem tekintik a vételár részének, akkor a követelések engedményezése ingyenesen történik (térítés nélküli átadás és nem elengedett követelés). A vevőnél a követelések térítés nélküli engedményezését rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (T 8891 – K 31-36), amelynek összegével – mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséggel, ráfordítással – az adózás előtti eredményt növelni kell. A magánszemély eladóknál viszont a térítés nélkül engedményezett követelés teljes összege az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel (jövedelem), amelyet a személyi jövedelemadón túlmenően 27%-os egészségügyi hozzájárulás is terhel.A vételár korrekciójánál a következőkre indokolt figyelemmel lenni [az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdéséből nem következik az, hogy az üzleti vagy cégértéket nem lehet módosítani]:A felmondott ügyfelek által kieső árbevétel miatti korrekcióval az üzleti és cégértéket kell csökkenteni, mivel az üzletrész bekerülési értékét a megvásárolt társaságnak a vétel időpontjában meglévő saját tőke nagysága összegében kellett megállapítani, így az nem változhat. Ebből egyértelműen következik, hogy a vételár csökkenése az üzleti vagy cégérték csökkenésével jár (T 366 – K 115).Hasonló a helyzet a követelések esetében is. Amennyiben a szerződés szerint a vételár összegébe beletartoznak a szóban forgó követelések is az üzletrészvétel időpontjában, akkor azok könyv szerinti értékének […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
