Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. október 9-én (313. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6449

[…] rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költség­átalányról való lemondást nem kell könyvelnie. Az új Ptk. szerint (de az előtte hatályos Ptk. szerint is), ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. Ebből az előírásból egyértelműen következik, hogy a kötelezettnek (például a vevőnek) a fizetésikésedelembe-esés napján tételesen könyvelnie kell a behajtási költségátalány miatti tartozásának a forintösszegét (T 8632 – K 479), függetlenül attól, hogy azt a jogosult (a szállító) kéri-e vagy sem. A Ptk. előírását megszegve járt el az a kötelezett, amelyik a 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását. (A jogalkotó nyilvánvaló szándéka az volt, hogy a kötelezett ezen kötelezettségét a késedelembe esés napjával pénzügyileg is rendezze, függetlenül a pénztartozása rendezésétől!) A jogosult számára a behajtási költségátalány esedékességét, nagyságát ismertté tette a Ptk. vonatkozó elő­írása. Így a kötelezettet nem terheli az a feladat, hogy a jogosultat a behajtási költségátalányról tájékoztassa. A NAV-tájékoztató szerint a jogosultnak azt követően kellene kifejezett nyilatkozattal lemondania a behajtási költségátalányról, amikor azt a kötelezett már kötelezettségként kimutatta, de a jogosult részére még nem utalta át. Mivel a jogosult a nyilatkozattal – könyveiben ki nem mutatott – követeléséről mond le, ennek a nyilatkozatnak a számviteli bizonylatokkal szembeni követelményeknek kell megfelelnie. Ezért azt csak írásban teheti meg a jogosult és behajtási költségátalányonként […]