Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz
Kérdés
Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. október 30-án (314. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6458
[…] információt kérni arra vonatkozóan, hogy a magyar munkavállalót, illetve munkáltatóját milyen bejelentési kötelezettség terheli Ausztriában.Magyarországon biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A Tbj-tv. tételesen felsorolja a biztosítási kötelezettség alá vont jogviszonyokat, amelyek jellemzően munkavégzéshez vagy tevékenység folytatásához kapcsolódnak. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor tehát annak van jelentősége, hogy a Tbj-tv. szabályai szerint az adott személy külföldinek minősül vagy sem. Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi jellemzően az, aki Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Így az Ausztriában dolgozó bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Magyarországon marad biztosított.Ahogyan a válasz bevezetőjében bemutatott példában szerepel, a 183 nap átlépése miatt a külföldi államban végzett munka ellenértéke a külföldi államban, míg az adóévből fennmaradó időszakban végzett munka ellenértéke Magyarországon válik adóztathatóvá. Ahhoz, hogy a magyar cégnek ne kelljen adóelőleget levonnia, illetőségigazolást kell a magánszemélynek kérnie az osztrák adóhatóságtól.Az Egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Azaz a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban adóköteles.A fenti főszabály alól kivételt képeznek a rövid távú kiküldetések. Amennyiben ugyanis a magyar magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de– a külföldi államban való tartózkodás hossza az adóévben/a naptári évben/bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot, és– a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan munkáltató nevében fizetik), aki nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban,– és a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli,akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Azaz ha egy magyar munkáltató rövid, 183 napnál nem hosszabb időszakra küld ki egy magyar munkavállalót a külföldi államba, és a kiküldetés költségeit nem terheli rá a külföldi államban található telephelyére, a munkavállalónak csak Magyarországon keletkezik adókötelezettsége. A külföldi tartózkodás hosszát a fizikai jelenlét napjainak számán alapuló módszerrel kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy minden olyan nap, amelyben a magánszemély bármilyen rövid időszakot is a külföldi államban tölt (ide nem értve a külföldi országon megszakítás nélkül történő átutazást), egész napnak számít a 183 nap számítása szempontjából. Ez azt jelenti, hogy […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. október 30-án (314. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6458
[…] információt kérni arra vonatkozóan, hogy a magyar munkavállalót, illetve munkáltatóját milyen bejelentési kötelezettség terheli Ausztriában.Magyarországon biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A Tbj-tv. tételesen felsorolja a biztosítási kötelezettség alá vont jogviszonyokat, amelyek jellemzően munkavégzéshez vagy tevékenység folytatásához kapcsolódnak. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor tehát annak van jelentősége, hogy a Tbj-tv. szabályai szerint az adott személy külföldinek minősül vagy sem. Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi jellemzően az, aki Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Így az Ausztriában dolgozó bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Magyarországon marad biztosított.Ahogyan a válasz bevezetőjében bemutatott példában szerepel, a 183 nap átlépése miatt a külföldi államban végzett munka ellenértéke a külföldi államban, míg az adóévből fennmaradó időszakban végzett munka ellenértéke Magyarországon válik adóztathatóvá. Ahhoz, hogy a magyar cégnek ne kelljen adóelőleget levonnia, illetőségigazolást kell a magánszemélynek kérnie az osztrák adóhatóságtól.Az Egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Azaz a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban adóköteles.A fenti főszabály alól kivételt képeznek a rövid távú kiküldetések. Amennyiben ugyanis a magyar magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de– a külföldi államban való tartózkodás hossza az adóévben/a naptári évben/bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot, és– a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan munkáltató nevében fizetik), aki nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban,– és a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli,akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Azaz ha egy magyar munkáltató rövid, 183 napnál nem hosszabb időszakra küld ki egy magyar munkavállalót a külföldi államba, és a kiküldetés költségeit nem terheli rá a külföldi államban található telephelyére, a munkavállalónak csak Magyarországon keletkezik adókötelezettsége. A külföldi tartózkodás hosszát a fizikai jelenlét napjainak számán alapuló módszerrel kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy minden olyan nap, amelyben a magánszemély bármilyen rövid időszakot is a külföldi államban tölt (ide nem értve a külföldi országon megszakítás nélkül történő átutazást), egész napnak számít a 183 nap számítása szempontjából. Ez azt jelenti, hogy […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
