Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. július 30-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6725

[…] faktorálás ezért elsősorban azért szükséges a követelés átruházójának, mert a hosszú fizetési határidő likviditási problémát jelent számára (és ezért még kamatot is fizet). Ez esetben egyértelmű, hogy a faktoringszerződés nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a specialitása az, hogy a hitelnyújtó esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít.Az előbbiekhez kapcsolódóan a követelés engedményezése azt jelenti, hogy az adós a faktor rendelkezésére bocsátja az adott követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatják az engedményezésről a kötelezettet, arról, hogy a faktornak köteles teljesíteni. [Ez esetben azonban a faktoringszerződés szerinti adós az adott követelést nem vezetheti ki a könyveiből az engedményezéssel egy­idejűleg!]Az új Ptk. csak a faktor számára ír elő nyilvántartásba vételi kötelezettséget, az adós számára nem. A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a biztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illeti meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésén alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. (A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem könyvviteli nyilvántartás!)A szabályozás diszpozitív jellegéből adódóan sajátos a számviteli elszámolás is.Számviteli elszámolás az adósnál:A Ptk. szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt (T 384 – K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, hogy a rendelkezési jogot a faktornak átengedték.Amikor a faktor felé a kötelezett teljesít, a befolyt pénz a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése – a faktorszerződés alapján – beszámítással megtörténhet (T 4512 – K 311), elszámolásra kerülhet a kamat is, vagy külön tételben történő fizetéssel (T 8722 – K 384), vagy – ha a követelés összege több, mint a kölcsön összege – beszámítással (T 8722 – K 311).Ha a kötelezett az esedékességkor nem teljesít, a faktor jogosult visszkereseti jogának érvényesítésére, azaz visszaengedményezi a követelést, és erről a kötelezettet is értesíti. Az adós köteles a kapott pénzkölcsönt visszafizetni (T 4512 – K 384) és a kamatot megfizetni (T 8722 – K 384).A visszaengedményezés számviteli elszámolása az adósnál:– a pénzkölcsön visszafizetése: […]