Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya
Kérdés
Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 12-én (335. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6827
[…] reklámközzététel megrendelője (jelen esetben a bérlő) saját maga reklámozása céljából rendelje meg a reklám közzétételét, vagyis a közzétevőnél reklámadó-kötelezettséggel párosul az az eset is, ha a közzététel megrendelője más személy, esetleg nem is személy, hanem például egy tárgy reklámozását rendeli meg a közzétevőtől. Utóbbit támasztja alá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) 3. §-ának d) pontja is, mely az Rtv. 1. §-ának 7. pontjában rögzített reklámfogalom háttérjogszabályi rendelkezésének tekintendő. A Reklámtv. hivatkozott pontja szerint ugyanis gazdasági reklámnak minősülnek a birtokba vehető forgalomképes ingó dologra – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatásra, ingatlanra, vagyoni értékű jogra vonatkozó, meghatározott célú közlések, tájékoztatások, megjelenítési módok is.Mindezek fényében tehát az állapítható meg, hogy – amint azt az Rtv. 4. §-ának (1) bekezdése is rögzíti – a közzétevő mindazon adóévi nettó árbevételének részét képező bevétele, melyet reklám közzétételéért kap, vagyis az az adóköteles tevékenységéből származik, az őt terhelő reklámadó alapjának tekintendő. Ezért ha a kérdésben írtak szerint az üzemeltető a bevásárlóközpont reklámozására irányuló tevékenységét az Rtv. 2. §-a (1) bekezdésében rögzített platformok valamelyikén valósítja meg, reklámadó-kötelezettsége keletkezik. A reklámadó alapjának (az adóalap részének) meghatározáskor az előzőeknek megfelelő reklámközzétételből származó bevételét (vagyis a bérlőtől kapott hirdetési hozzájárulás összegét) kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a közzétett reklám nem a megrendelőt (azaz a bérlőt) vagy annak áruját népszerűsíti, reklámozza.Mindemellett az üzemeltetőnek akkor is reklámadó-kötelezettsége keletkezik, ha a hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenysége keretében szervezett rendezvényeken, kiállításokon az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti formák valamelyikén (pl. járművön, nyomtatott anyagon) teszi közzé az Rtv. 1. §-ának 7. pontja szerinti reklámot.Abban az esetben, ha az üzemeltető a hirdetési hozzájárulás ellenében, a bevásárlóközpont egészére nézve reklámközzétételi szolgáltatásokat is megrendel harmadik felektől (reklámközzétevőktől, például televízióreklám közzététele érdekében médiaszolgáltatóktól), akkor az üzemeltető szintén reklámadó-köteles tényállást valósít meg, nevezetesen reklámközzétételt rendel meg, feltéve hogy a reklámot az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti felületek valamelyikén teszik közzé, s az Rtv. 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban írt, a megrendelő adókötelezettséget kizáró okok nem állnak fenn.A reklámközzététel megrendelőjének adókötelezettsége kapcsán fontos összefüggés, hogy azt az Rtv. a reklámközzététel megrendeléséhez köti (ami nem feltétlenül azonos a szerződéskötés napjával). Az azonban egyértelmű, hogy amennyiben az Rtv. hatálybalépését (2014. augusztus 15.) követően kötött szerződést a közzétevő és a megrendelő a reklám közzététele tárgyában, a szerződés adóköteles tényállást keletkeztet a megrendelő számára az Rtv. 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban írtak hiánya esetén. Ebből következően az is igaz, hogy az Rtv. hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekhez – főszabály szerint – nem kapcsolódik adókötelezettség a megrendelő oldalán. Az Rtv. hatálybalépése előtt kötött szerződések kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy ha a szerződő felek ezeket a szerződéseket az Rtv. hatálybalépését […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 12-én (335. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6827
[…] reklámközzététel megrendelője (jelen esetben a bérlő) saját maga reklámozása céljából rendelje meg a reklám közzétételét, vagyis a közzétevőnél reklámadó-kötelezettséggel párosul az az eset is, ha a közzététel megrendelője más személy, esetleg nem is személy, hanem például egy tárgy reklámozását rendeli meg a közzétevőtől. Utóbbit támasztja alá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) 3. §-ának d) pontja is, mely az Rtv. 1. §-ának 7. pontjában rögzített reklámfogalom háttérjogszabályi rendelkezésének tekintendő. A Reklámtv. hivatkozott pontja szerint ugyanis gazdasági reklámnak minősülnek a birtokba vehető forgalomképes ingó dologra – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatásra, ingatlanra, vagyoni értékű jogra vonatkozó, meghatározott célú közlések, tájékoztatások, megjelenítési módok is.Mindezek fényében tehát az állapítható meg, hogy – amint azt az Rtv. 4. §-ának (1) bekezdése is rögzíti – a közzétevő mindazon adóévi nettó árbevételének részét képező bevétele, melyet reklám közzétételéért kap, vagyis az az adóköteles tevékenységéből származik, az őt terhelő reklámadó alapjának tekintendő. Ezért ha a kérdésben írtak szerint az üzemeltető a bevásárlóközpont reklámozására irányuló tevékenységét az Rtv. 2. §-a (1) bekezdésében rögzített platformok valamelyikén valósítja meg, reklámadó-kötelezettsége keletkezik. A reklámadó alapjának (az adóalap részének) meghatározáskor az előzőeknek megfelelő reklámközzétételből származó bevételét (vagyis a bérlőtől kapott hirdetési hozzájárulás összegét) kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a közzétett reklám nem a megrendelőt (azaz a bérlőt) vagy annak áruját népszerűsíti, reklámozza.Mindemellett az üzemeltetőnek akkor is reklámadó-kötelezettsége keletkezik, ha a hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenysége keretében szervezett rendezvényeken, kiállításokon az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti formák valamelyikén (pl. járművön, nyomtatott anyagon) teszi közzé az Rtv. 1. §-ának 7. pontja szerinti reklámot.Abban az esetben, ha az üzemeltető a hirdetési hozzájárulás ellenében, a bevásárlóközpont egészére nézve reklámközzétételi szolgáltatásokat is megrendel harmadik felektől (reklámközzétevőktől, például televízióreklám közzététele érdekében médiaszolgáltatóktól), akkor az üzemeltető szintén reklámadó-köteles tényállást valósít meg, nevezetesen reklámközzétételt rendel meg, feltéve hogy a reklámot az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti felületek valamelyikén teszik közzé, s az Rtv. 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban írt, a megrendelő adókötelezettséget kizáró okok nem állnak fenn.A reklámközzététel megrendelőjének adókötelezettsége kapcsán fontos összefüggés, hogy azt az Rtv. a reklámközzététel megrendeléséhez köti (ami nem feltétlenül azonos a szerződéskötés napjával). Az azonban egyértelmű, hogy amennyiben az Rtv. hatálybalépését (2014. augusztus 15.) követően kötött szerződést a közzétevő és a megrendelő a reklám közzététele tárgyában, a szerződés adóköteles tényállást keletkeztet a megrendelő számára az Rtv. 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban írtak hiánya esetén. Ebből következően az is igaz, hogy az Rtv. hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekhez – főszabály szerint – nem kapcsolódik adókötelezettség a megrendelő oldalán. Az Rtv. hatálybalépése előtt kötött szerződések kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy ha a szerződő felek ezeket a szerződéseket az Rtv. hatálybalépését […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
