Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 12-én (335. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6829

[…] árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám minősül az Rtv. 1. §-ának 10. pontja alapján.A fentiek kapcsán kiemelendő, hogy az Rtv. az 1. §-ának 8. pontjában meghatározott "reklám közzététele" fogalom kapcsán utal a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Reklámtv.) rögzített "közzététel" definíciójára, a közzétevő vonatkozásában ugyanakkor nem hivatkozik a Reklámtv. "reklám közzétevője" fogalmára. Éppen ezért, valamint annak okán, hogy az Rtv. nem rögzít (a Reklámtv.-hez képest) eltérő, speciális szabályt a közzétevő személyének definiálása kapcsán, annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valamely konkrét internetes reklám vonatkozásában ki minősül a reklám közzétevőjének, minden esetben a megvalósított tényállás vizsgálatától függ.Ha a hirdetők (reklámozók) közvetlenül az internetes felület (weboldal, honlap) üzemeltetőjének adnak megbízást a hirdetésük megjelenítésére, a reklám közzétevőjének az internetes felület üzemeltetője minősül, figyelemmel arra, hogy ez esetben csakis ő jogosult a hirdetés közzétételének lehetőségéről rendelkezni. Más a helyzet például akkor, amikor az internetes felület (honlap/weboldal) üzemeltetője az oldalon található hirdetési felületet tulajdonképpen bérbe adja a hirdetésszolgáltatónak, s ez utóbbi az, aki rendelkezik az adott reklámfelülettel, illetve jogosult arra, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Ebben az esetben nem a weboldal/honlap üzemeltetője, hanem a hirdetésszolgáltató minősül az Rtv. értelmében közzétevőnek, vagyis a reklámadó alanyának.A fent írtak természetesen irányadók a Facebook hivatalos hirdetési felületein (ideértve az egyes felhasználók oldalain, a felhasználótól függetlenül) közzétett reklámok esetében is. Azaz ha valaki rendelkezik ezen oldalak felületeivel, és ezeken reklámot tesz közzé, a döntési jogosultsággal rendelkező személy (tipikusan a Facebook rendszerét üzemeltető társaság) minősül a reklám közzétevőjének.Általánosságban tehát az állapítható meg, hogy az interneten közzétett reklámok esetében a reklám közzétevőjének az a személy tekinthető, aki ténylegesen rendelkezik egy adott portálon/honlapon való tartalom­elhelyezés jogával. Ez a személy/szervezet ugyanakkor nem feltétlenül azonos a honlap üzemeltetőjével. Utóbbira példa, amikor valaki saját Facebook-oldalt üzemeltet, szerkeszt. Ekkor a profil/oldal szerkesztője az, aki dönt arról, hogy el kíván-e helyezni – az Rtv. szerinti – reklámot (legyen az akár saját célú, akár "idegen" reklám) az általa szerkesztett oldalon vagy sem, konkrétan, hogy fel kíván-e tölteni a Facebookra (saját profiljára) – adott esetben bárki által elérhető, megismerhető – reklámfilm(ek)et.Ez a helyzet nagyban hasonlít a fent vázolt azon esethez, amikor az internetes felület üzemeltetője az oldalon található hirdetési felületet bérbe adja egy másik személynek, így ez utóbbi az, aki jogosult arra, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Az eltérés egyrészt abban áll, hogy a bérbeadás bérleti díj ellenében történik, míg a saját Facebook-oldal ingyenes lehet, másrészt, hogy a "saját oldalak" nem minősülnek az adott internetes oldal "hivatalos hirdetési felületeinek", ettől függetlenül azonban ugyanúgy alkalmasak arra, hogy azon adóköteles reklámközzétételi tevékenységet valósítson meg az oldal szerkesztője. A "saját oldal" gondozása, tartalmának meghatározása az oldalt létrehozó személy, szervezet joga. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy bizonyos esetekben az internetes felület üzemeltetője adatvédelmi, személyiségi jogi, büntetőjogi stb. okokból jogosult az oldalon elhelyezett tartalom eltávolítására.A fentiekből következően a saját Facebook-oldalon közzétett reklámok esetében a reklámadó alanyának (reklámközzétevőnek) az oldalt/profilt létrehozó s azt szerkesztő személy […]