Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás
Kérdés
Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 26-án (336. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6841
[…] nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít a jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggően. Az OKJ szerinti szakképesítések egy része iskolarendszeren kívüli szakképesítés keretében oktatható.Annak meghatározása, hogy a képzés iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, feltétlenül indokolt és szükséges lenne, mivel az iskolarendszerű képzés költségei béren kívüli juttatásnak minősülnek, míg az iskolarendszeren kívüli képzés költségei minősítésére az Szja-tv. külön előírást nem tartalmaz, így annak a költségeit – ha a képzés a vállalkozási tevékenység érdekében történik – az eredmény terhére, mint oktatási, továbbképzési költséget kell kimutatni.A hivatkozott két törvény értelmező rendelkezései alapján iskolarendszerű képzésnek azt a képzést tekinthetjük, amikor az abban részt vevők a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. (A résztvevők ugyan munkaviszonyban állnak, de a munkavégzés alól – feltételezhetően – részben vagy egészen felmentést kaptak.)Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.Emlékeztetőül, a béren kívüli juttatás 1,19-szeresét kell a kifizetőt terhelő adó alapjának tekinteni, a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék. (Amennyiben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét, akkor nem béren kívüli […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 26-án (336. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6841
[…] nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít a jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggően. Az OKJ szerinti szakképesítések egy része iskolarendszeren kívüli szakképesítés keretében oktatható.Annak meghatározása, hogy a képzés iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, feltétlenül indokolt és szükséges lenne, mivel az iskolarendszerű képzés költségei béren kívüli juttatásnak minősülnek, míg az iskolarendszeren kívüli képzés költségei minősítésére az Szja-tv. külön előírást nem tartalmaz, így annak a költségeit – ha a képzés a vállalkozási tevékenység érdekében történik – az eredmény terhére, mint oktatási, továbbképzési költséget kell kimutatni.A hivatkozott két törvény értelmező rendelkezései alapján iskolarendszerű képzésnek azt a képzést tekinthetjük, amikor az abban részt vevők a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. (A résztvevők ugyan munkaviszonyban állnak, de a munkavégzés alól – feltételezhetően – részben vagy egészen felmentést kaptak.)Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.Emlékeztetőül, a béren kívüli juttatás 1,19-szeresét kell a kifizetőt terhelő adó alapjának tekinteni, a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék. (Amennyiben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét, akkor nem béren kívüli […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
