Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. október 13-án (353. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7115
[…] eredménye a saját tőkét 20 százalékot meghaladó mértékben növeli;– a korszerűbb anyagnak a felhasználásával az előállított és értékesített termékek közvetlen önköltsége oly mértékben csökkent, hogy ez a költségcsökkenés – az eladási ár csökkentése mellett is – az adózott eredményt a saját tőke 20 százalékát meghaladó mértékben növeli;– a társaság alapítására fordított összeg, ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;– a tulajdonolt társaságnál a vállalkozó tőkeemeléssel, részesedésvásárlással többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez, illetve a tőkeemelés, a részesedésvásárlás eredményeként tulajdoni hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, különösen akkor, ha a szerzésre fordított érték legalább 20 százalékkal meghaladja a szerzett részesedésre jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;– a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a megszűnt társaságban lévő tulajdoni hányad mértéke meghaladta a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, valamint akkor, ha a megszűnt társaságtól kapott nettó eszközérték lényegesen kevesebb (legalább 20 százalékkal), mint a részesedés könyv szerinti értéke;– a tulajdonolt társaságba teljesített – üzleti éven belüli – pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;– a tulajdonolt társaságnál veszteségrendezés miatt végrehajtott, legalább 20 százalék mértékű tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással történő tőkeleszállításnál, ha annak az eredményt módosító hatása meghaladja a befektetés értékének a 20 százalékát;– átalakuláskor, beolvadáskor, ha az átalakuló, beolvadó társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, befektetésének összege, eredményre gyakorolt hatása legalább 20 százalékkal módosul;– tartozásátvállaláskor a tartozást átvállalónál, ha az üzleti éven belül átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– tartozásátvállaláskor annál, akitől átvállalták, ha az átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az átvállalt tartozások együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– követelés elengedésekor, ha az elengedett követelések üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– kötelezettség elengedésekor, ha az elengedett kötelezettségek üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az elengedett kötelezettségek együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– pénzeszközök végleges átadásakor, ha a bármilyen jogcímen az üzleti éven belül átadott pénzeszközök együttes értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– pénzeszközök […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. október 13-án (353. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7115
[…] eredménye a saját tőkét 20 százalékot meghaladó mértékben növeli;– a korszerűbb anyagnak a felhasználásával az előállított és értékesített termékek közvetlen önköltsége oly mértékben csökkent, hogy ez a költségcsökkenés – az eladási ár csökkentése mellett is – az adózott eredményt a saját tőke 20 százalékát meghaladó mértékben növeli;– a társaság alapítására fordított összeg, ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;– a tulajdonolt társaságnál a vállalkozó tőkeemeléssel, részesedésvásárlással többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez, illetve a tőkeemelés, a részesedésvásárlás eredményeként tulajdoni hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, különösen akkor, ha a szerzésre fordított érték legalább 20 százalékkal meghaladja a szerzett részesedésre jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;– a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a megszűnt társaságban lévő tulajdoni hányad mértéke meghaladta a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, valamint akkor, ha a megszűnt társaságtól kapott nettó eszközérték lényegesen kevesebb (legalább 20 százalékkal), mint a részesedés könyv szerinti értéke;– a tulajdonolt társaságba teljesített – üzleti éven belüli – pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;– a tulajdonolt társaságnál veszteségrendezés miatt végrehajtott, legalább 20 százalék mértékű tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással történő tőkeleszállításnál, ha annak az eredményt módosító hatása meghaladja a befektetés értékének a 20 százalékát;– átalakuláskor, beolvadáskor, ha az átalakuló, beolvadó társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, befektetésének összege, eredményre gyakorolt hatása legalább 20 százalékkal módosul;– tartozásátvállaláskor a tartozást átvállalónál, ha az üzleti éven belül átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– tartozásátvállaláskor annál, akitől átvállalták, ha az átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az átvállalt tartozások együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– követelés elengedésekor, ha az elengedett követelések üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– kötelezettség elengedésekor, ha az elengedett kötelezettségek üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az elengedett kötelezettségek együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– pénzeszközök végleges átadásakor, ha a bármilyen jogcímen az üzleti éven belül átadott pénzeszközök együttes értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– pénzeszközök […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
