Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés
A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. október 27-én (354. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7126
[…] jogutódlással (beolvadással) történő megszűnés során a vagyonmérleg-tervezetre, a hitelezőkkel kapcsolatos eljárásra, a végleges vagyonmérlegre az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (A hitelezőkkel kapcsolatos eljárás során a cégközlönybeli közzététel helyett a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.)A Civil-tv. is hangsúlyozza, hogy a jogutódlással történő megszűnés a jogutódlással megszűnő alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. A jogelődöt (a beolvadó alapítványt) megillető jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények a jogutódot (a beolvasztó alapítványt) is megilletik, ha a jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények megszerzésének feltételei a jogutódnál (a beolvasztó alapítványnál) továbbra is fennállnak.A Civil-tv. beolvadáshoz kapcsolódó legfontosabb rendelkezései ismertetése után térjünk át az alapítvány beolvadásának számvitelére, adózására.A Civil-tv. 10/C. §-a alapján az alapítványok legfőbb döntéshozó szervei közösen döntenek a beolvadás tervezett időpontjáról. Ezen első döntés alapján az alapítványoknak vagyonleltár-tervezettel alátámasztott vagyonmérleg-tervezetet kell készíteniük, mind a beolvadó alapítványnak, mind az átvevő (beolvasztó) alapítványnak, sőt a beolvadás utáni állapotot tükröző vagyonról is az átvevő alapítványnak. A vagyonleltár-tervezetek, a vagyonmérleg-tervezetek felülvizsgálatával könyvvizsgálót kell megbízni, azok elkészítése során a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az alapítványokra érvényes számviteli előírásokat (ideértve a mérlegfordulónapi értékeléseket is) alkalmazni kell (könyvelni viszont nem szabad). A beolvadó alapítvány a vagyonát átértékelheti. Ez esetben a vagyonmérleg-tervezeteket háromoszlopos formában kell elkészíteni (könyv szerinti értékek, átértékelési különbözet, a kettő együttes összege).Az átvevő (beolvasztó) alapítvány a vagyonát nem értékelheti át, így a vagyonmérleg-tervezete középső oszlopában nem lehet adat.A harmadik vagyonmérleg-tervezet a beolvadással létrejövő alapítvány adatairól készül, a beolvadás utáni értékadatokat tartalmazza az átvevő alapítványnál.Ezen vagyonmérleg-tervezet– első oszlopa – a beolvadó és átvevő (beolvasztó) alapítvány szerinti bontásban és együttesen (három részoszlopban) – a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) alapítványok vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen;– második oszlopa a különbözeteket tartalmazza (jellemzően azon alapítók, akik nem kívánnak a beolvadással létrejövő alapítványban tagok lenni, vagy éppen új tagként, alapítókként lépnek be, továbbá az egymásban való esetleges részesedés, valamint az egymással szembeni követelések-kötelezettségek kiszűrése stb.);– harmadik oszlopa az első és második oszlop összevont adata, a beolvadással létrejövő alapítvány vagyonát, vagyoni eszközeit és kötelezettségeit mutatja.A legfőbb döntést hozó szervek a vagyonmérleg-tervezetek, az egyesülési szerződés, az egyéb iratok alapján hozzák meg a végleges döntést a beolvadásról. Meghatározzák a beolvadás tényleges időpontját, gondoskodnak a beolvadásról való döntés közzétételéről, a hitelezőknek szóló felhívásról.Az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárást a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 58-58/A. és 58/B. §-ai részletezik (változásbejegyzési kérelem alapján).A beolvadás tényleges időpontjával (a beolvadás bíróság általi nyilvántartásba vétele napjával) végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérlegeket (hármat) kell készíteni, a beolvadás nyilvántartásba vételét követő 90 napon belül (általános szabály). A végleges vagyonleltárakat és végleges vagyonmérlegeket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.A beolvadó alapítvány (mint megszűnő alapítvány) végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával – mint mérlegfordulónappal – az alapítványra vonatkozó számviteli előírások szerint éves (egyszerűsített éves) beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A végleges vagyonmérlegét alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a záróbeszámolója adataitól, ha a beolvadó alapítvány élt a vagyonátértékelés lehetőségével. A beolvadó alapítvány számviteli előírások szerint elkészített beszámolóját a legfőbb döntéshozó szervnek […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*