Haszonélvezeti jog ingatlanon
Kérdés
"A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. február 16-án (360. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7218
[…] során). A másik az, hogy a haszonélvezeti jog tartalmát csak a dolog (az ingatlan) tulajdonosa (jelen esetben a vevő) tudja biztosítani a jogosultnak (jelen esetben az eladónak). Az ingatlan tulajdonosát a haszonélvezet átengedése miatt viszont kár éri, elmarad költségeinek a fedezete. Ezt kompenzálhatja a haszonélvezeti jog átengedéséért fizetett ellenérték, még akkor is, ha azt "külön" nem alapították. (Bár a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése – szerintünk – akár alapításnak is tekinthető!)Az igaz, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan piaci értéke kevesebb, mint a szabad rendelkezésűé. Az adott esetben az adásvétel tárgyát jelentő ingatlan – az előbbiek szerint – azonban még nem volt haszonélvezeti joggal terhelt, nem tekinthette ilyennek azt az "A" társaság. Ebből következően helytelenül történt az adásvételi szerződésben az ingatlan eladási árának 26 millió forintban való meghatározása akkor, amikor annak a piaci értéke 100 millió forint. Alapvető követelmény, hogy a gazdasági események eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatását nem lehet összemosni, összevontan kezelni. A kérdés szerinti esetben viszont ez történt, ami a számviteli előírások súlyos megsértését jelenti, de abból az adóelkerülés sajátos módjára is következtetni lehet.Mikor jártak volna el helyesen?Először is akkor, ha az "A" társaság az ingatlan eladási árát annak piaci értékében határozza meg.Az adásvétel megtörténte után a "B" társaság (a vevő) különmegállapodásban meghatározott ellenérték fejében "A" társaság (az eladó) számára haszonélvezeti jogot biztosít, és azt az áfa felszámításával számlázza az "A" társaság részére.A számlázott haszonélvezeti jog könyvelése (amelynek az értéke a kérdésben szereplő értékadatok alapján 74 millió forint + áfa):– "B" társaságnál: T 311 – K 91-92, 467;– "A" társaságnál: T 126, 466 – K 455."B" társaság a haszonélvezeti jog árbevételként elszámolt összegét az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése alapján időbelileg elhatárolhatja, akár 15 évre is. Tekintettel azonban arra, hogy a vásárolt ingatlan piaci értéke a haszonélvezeti jog biztosítása miatt csökkent, indokoltabb az ingatlan könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kimutatni (T 8664 – K 128), amely terven felüli értékcsökkenést célszerű 15 év alatt visszaírni (T 128 – K 9664). A terven felüli értékcsökkenés nagyságát indokolt a haszonélvezeti jog ellenértékében meghatározni."A" társaság a haszonélvezeti jogot mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot köteles állományba venni, és a 15 évig tartó haszonélvezet időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával leírni.A kérdésben leírtak alapján – jogszerűen – nincs haszonélvezeti jog, így ilyen jogcímen […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. február 16-án (360. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7218
[…] során). A másik az, hogy a haszonélvezeti jog tartalmát csak a dolog (az ingatlan) tulajdonosa (jelen esetben a vevő) tudja biztosítani a jogosultnak (jelen esetben az eladónak). Az ingatlan tulajdonosát a haszonélvezet átengedése miatt viszont kár éri, elmarad költségeinek a fedezete. Ezt kompenzálhatja a haszonélvezeti jog átengedéséért fizetett ellenérték, még akkor is, ha azt "külön" nem alapították. (Bár a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése – szerintünk – akár alapításnak is tekinthető!)Az igaz, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan piaci értéke kevesebb, mint a szabad rendelkezésűé. Az adott esetben az adásvétel tárgyát jelentő ingatlan – az előbbiek szerint – azonban még nem volt haszonélvezeti joggal terhelt, nem tekinthette ilyennek azt az "A" társaság. Ebből következően helytelenül történt az adásvételi szerződésben az ingatlan eladási árának 26 millió forintban való meghatározása akkor, amikor annak a piaci értéke 100 millió forint. Alapvető követelmény, hogy a gazdasági események eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatását nem lehet összemosni, összevontan kezelni. A kérdés szerinti esetben viszont ez történt, ami a számviteli előírások súlyos megsértését jelenti, de abból az adóelkerülés sajátos módjára is következtetni lehet.Mikor jártak volna el helyesen?Először is akkor, ha az "A" társaság az ingatlan eladási árát annak piaci értékében határozza meg.Az adásvétel megtörténte után a "B" társaság (a vevő) különmegállapodásban meghatározott ellenérték fejében "A" társaság (az eladó) számára haszonélvezeti jogot biztosít, és azt az áfa felszámításával számlázza az "A" társaság részére.A számlázott haszonélvezeti jog könyvelése (amelynek az értéke a kérdésben szereplő értékadatok alapján 74 millió forint + áfa):– "B" társaságnál: T 311 – K 91-92, 467;– "A" társaságnál: T 126, 466 – K 455."B" társaság a haszonélvezeti jog árbevételként elszámolt összegét az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése alapján időbelileg elhatárolhatja, akár 15 évre is. Tekintettel azonban arra, hogy a vásárolt ingatlan piaci értéke a haszonélvezeti jog biztosítása miatt csökkent, indokoltabb az ingatlan könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kimutatni (T 8664 – K 128), amely terven felüli értékcsökkenést célszerű 15 év alatt visszaírni (T 128 – K 9664). A terven felüli értékcsökkenés nagyságát indokolt a haszonélvezeti jog ellenértékében meghatározni."A" társaság a haszonélvezeti jogot mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot köteles állományba venni, és a 15 évig tartó haszonélvezet időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával leírni.A kérdésben leírtak alapján – jogszerűen – nincs haszonélvezeti jog, így ilyen jogcímen […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
