Bérjövedelemként kifizetett juttatás


Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. március 7-én (401. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7850

[…] beszámítani kockázatos, nem tekinthető jogszerűnek, és természetesen a válasz bevezetőjében említett juttatások számviteli elszámolására sincs jó megoldás.Ha a munkáltató a válasz elején adott juttatásokat biztosítani akarja munkavállalói számára, akkor az annak fedezetére adott összeget – a média szerint – bérként kell adóznia a munkáltatónak is, meg a munkavállalóknak is. A munkavállalókat megillető összeg elszámolására vonatkozó előírások – sem a KSH munkaügyi statisztikai, sem a számviteli törvény előírásai – nem változtak 2019. január végéig. A korábbi előírások módosítása hiányában a korábbi egyes meghatározott juttatások fedezetére adott – fentebb felsorolt és hasonló – juttatásokat nem lehet a személyi jellegű egyéb kifizetések közé sorolni (bár tartalmuk szerint odatartoznak).Az étkezési térítés a KSH szerint egyéb munkajövedelem, a számvitel szerint személyi jellegű egyéb kifizetés. A bérként adózó juttatás azonban biztosan több (legalább 50 százalékkal), mint az étkezési térítésre fordítható összeg. Így a kettő nem kezelhető azonosan. (A munkavállalót terhelő adóknak megfelelő összeg elszámolási helyét jogszabálynak kellene kimondania. Elő lehetne írni azt is, hogy azt a dolgozó fizesse be, térítse meg a juttatást adónak. Bár ez esetben a munkavállalók felháborodását nem lehetne kivédeni!)A munkáltató és a munkavállaló közötti, díjfizetéssel járó kapcsolatot szerződéssel kell alátámasztani. Ez történhet a korábbi munkaszerződés módosításával is, de célszerű, ha egy kiegészítő munkaszerződésben szabályozzák.A munkaszerződéssel, annak a kiegészítésével történő szabályozás "veszélyes" lehet a munkáltató számára, mivel valójában egy hosszabb távú elkötelezettséget jelent (amelynek a csökkentése számos problémával jár), a munkavállaló munkabért kap, és nem juttatást. A munkabér viszont a végzett munka ellenértéke akkor is, ha a többletbért a juttatás megszerzése érdekében kapta.A munkabérként való juttatás lehetséges formáit mutatjuk be a következőkben, fenntartva a bevezetőben leírt véleményünket, azt, hogy a juttatás megváltozott formáját és elszámolási módját – az adóztatása függvényében – külön kell szabályozni.A legegyszerűbb (de legrosszabb) módja az, ha a munkaszerződés szerinti havi díjat a juttatás (például helyi utazási bérlet havi 10 ezer forint nettó összege) felbruttósított (bruttó) összegével növelik, az így számított együttes összeget bérköltségként számolják el, illetve nettó bérként fizetik ki.Módosítható a munkaszerződés úgy is, hogy az kiegészül a helyi utazási bérlet vásárlásához szükséges pénzösszeg felbruttósított összegével, amely összeget azonban – külön igazolás alapján – elkülönítetten, előre számfejtenek, és a munkavállalót […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.