Mérlegkészítés időpontja utáni számla
Kérdés
Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 30-án (419. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8115
[…] alapján történt ez, nyilvánvaló, lesznek olyan számlák, amelyek ezen időpontig nem érkeznek be, amelyeket a tárgyévre könyvelnek. Ha ezek könyvelése csak a tárgyévet követően történik meg, akkor a cég a számviteli törvény előírásai nem megfelelő alkalmazásával járt el, és így önellenőrzés (önellenőrzés hiányában adóellenőrzés) keretében a feltárás évét megelőző év(ek) könyvelt adatait kell módosítania. A módosítást mindig a feltárás évében kell könyvelni, függetlenül attól, hogy jelentős összegű hibának vagy nem jelentős összegű hibának minősül. (Eltérés csak a hiba, a hibahatás mérlegben, eredménykimutatásban, illetve a kiegészítő mellékletben való bemutatásában van!)A kérdésben leírt probléma feloldására az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése megadja a lehetőséget. Az igénybe vett szolgáltatásnak is van bekerülési (beszerzési) értéke, amit jellemzően a szolgáltató számlája dokumentál. Amennyiben a szolgáltató számlája a tárgyévben igénybe vett szolgáltatásról a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg, akkor az adott szolgáltatás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (általában szerződés, megrendelés-nyilvántartás, ezekhez kapcsolódó belső szolgáltatás, árajánlat stb.) alapján kell meghatározni, belső bizonylat készítésével nem számlázott szolgáltatásként kimutatva a költségek között elszámolni. Az így meghatározott és könyvelt érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a költségként elszámolt értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet a költséget […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 30-án (419. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8115
[…] alapján történt ez, nyilvánvaló, lesznek olyan számlák, amelyek ezen időpontig nem érkeznek be, amelyeket a tárgyévre könyvelnek. Ha ezek könyvelése csak a tárgyévet követően történik meg, akkor a cég a számviteli törvény előírásai nem megfelelő alkalmazásával járt el, és így önellenőrzés (önellenőrzés hiányában adóellenőrzés) keretében a feltárás évét megelőző év(ek) könyvelt adatait kell módosítania. A módosítást mindig a feltárás évében kell könyvelni, függetlenül attól, hogy jelentős összegű hibának vagy nem jelentős összegű hibának minősül. (Eltérés csak a hiba, a hibahatás mérlegben, eredménykimutatásban, illetve a kiegészítő mellékletben való bemutatásában van!)A kérdésben leírt probléma feloldására az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése megadja a lehetőséget. Az igénybe vett szolgáltatásnak is van bekerülési (beszerzési) értéke, amit jellemzően a szolgáltató számlája dokumentál. Amennyiben a szolgáltató számlája a tárgyévben igénybe vett szolgáltatásról a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg, akkor az adott szolgáltatás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (általában szerződés, megrendelés-nyilvántartás, ezekhez kapcsolódó belső szolgáltatás, árajánlat stb.) alapján kell meghatározni, belső bizonylat készítésével nem számlázott szolgáltatásként kimutatva a költségek között elszámolni. Az így meghatározott és könyvelt érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a költségként elszámolt értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet a költséget […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
