Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?
Kérdés
A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8153
[…] először meg kell keresni azt a jogcímet, amely jogcímen a munkavállaló helyett fizetett biztosítási díj elszámolható.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Idetartozónak tekintendő a költségtérítés is. (A munkavállalóval kötött megállapodás alapján a biztosítási díj megfizetése is költségtérítésnek minősülhet, amelynek teljes összege a magánszemély jövedelme, mivel ezen költségtérítést jogszabály külön nem szabályozza.)A nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék). Mivel biztosítási díjként a nettó összeg kerül átutalásra, az átutalt összeget fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a 471. számlával szemben (T 559 – K 471, 500 E Ft). A 471. számlával szemben kell könyvelni a biztosítási díj átutalását (T 471 – K 384), a személyi jövedelemadó, a járulékok bevallását (T 471 – K 462, 463-1). Ezután lesz […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8153
[…] először meg kell keresni azt a jogcímet, amely jogcímen a munkavállaló helyett fizetett biztosítási díj elszámolható.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Idetartozónak tekintendő a költségtérítés is. (A munkavállalóval kötött megállapodás alapján a biztosítási díj megfizetése is költségtérítésnek minősülhet, amelynek teljes összege a magánszemély jövedelme, mivel ezen költségtérítést jogszabály külön nem szabályozza.)A nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék). Mivel biztosítási díjként a nettó összeg kerül átutalásra, az átutalt összeget fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a 471. számlával szemben (T 559 – K 471, 500 E Ft). A 471. számlával szemben kell könyvelni a biztosítási díj átutalását (T 471 – K 384), a személyi jövedelemadó, a járulékok bevallását (T 471 – K 462, 463-1). Ezután lesz […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
