Szoftverfejlesztés lehet-e alvállalkozás?


Cégünk szoftverfejlesztéssel foglalkozik, melynek során alvállalkozókat vesz igénybe egyes feladatok elvégzése érdekében. E feladatokra vállalkozási szerződést kötünk velük, mint ahogyan a megbízóval is az egyedi szoftver kidolgozására. A megrendelővel kötött vállalkozási szerződésben külön rendelkezünk arról, hogy mekkora a vállalkozási tevékenység, a munkavégzés ellenértéke, és arról, hogy mekkora összeget tesz ki a megrendelőnek átengedett felhasználási jog értéke. A helyi iparűzésiadó-alapnál mekkora összeg vehető figyelembe alvállalkozói teljesítés értékeként?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. augusztus 27-én (430. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8289

[…] kérdés, hogy az adóalany és a részére teljesítő alvállalkozó közötti, illetve az adóalany és megrendelője közötti szerződés vállalkozási szerződésnek minősül-e.A vállalkozási szerződés mibenlétét a Ptk. 6:238. §-a határozza meg, rögzítve, hogy a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.Ugyanakkor a szoftverek fejlesztésére és használati jogának átengedésére vonatkozó szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rögzíti. Az Szjt. és a Ptk. viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy az Szjt. önálló szerződési jogcímeket tartalmaz, melyek a Ptk.-ban nevesített szerződéstípusokon kívül esnek. Az Szjt. alapján létrejött – meglévő, vagy jövőben megalkotandó műre vonatkozó – felhasználási szerződés önálló szerződéstípus, az a Ptk.-ban szabályozott szerződéstípusok egyikének sem feleltethető meg. Erre mutat rá a Kúria BH2019. 231. számú döntése, valamint a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott Pfv. 21.725/2010/4. számú határozata is. Ezek értelmében ugyanis egy számítástechnikai rendszer kifejlesztését, bevezetését és szoftvertámogatását fogalmilag nem lehet vállalkozási eredményként előállítani, mivel a szerződés tárgya az Szjt. 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szerzői jogi védelem alatt álló mű (vagy létrehozandó mű), ezért a megrendelő és a szerző nem a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, hanem az Szjt. szabályai szerinti felhasználási […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.