Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. december 10-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8395

[…] közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség lehet. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.Mivel gyártó vállalkozásról van szó, ezért fel kell hívni a figyelmet a számviteli törvény 14. §-a (7) bekezdésének az előírására, amely az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítését két – egymástól független – feltétel egyikének bekövetkezésekor írja elő kötelezően. Ezek szerint, ha:– az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot meghaladja, vagy– a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja,akkor az önköltség értékét a következő évtől kezdődően az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettség alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül.Így amennyiben az előbbi feltételekből valamelyik nagyságrendi mutató teljesül, akkor a befejezetlen, a félkész és a késztermékek mérlegértékét utókalkulációs módszerrel kell megállapítani. Amennyiben utókalkulációs módszerrel kell a saját termelésű készletek mérlegértékét meghatározni, ahhoz elengedhetetlen a gyártáshoz használt alapanyagokról és a saját termelésű készletekről a folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás.Az előbb említett számviteli törvény 62. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a készletek nyilvántartása például történhet a gyártáshoz felhasznált alapanyagnál átlagáras módszerrel (azaz minden beszerzés után új súlyozott átlagárat számolnak), vagy elszámolóáras módszerrel a hozzá rendelt készletérték-különbözettel. A saját termelésű készletek nyilvántartása szintén történhet például elszámolóáras módszerrel a hozzá rendelt készletérték-különbözettel (ebben az esetben az elszámolóárat az előző évi tényleges önköltségből célszerű kialakítani), vagy a törvény adta más lehetőség. A vásárolt készletek közül, ami nem a gyártáshoz szükséges, akár dönthet úgy is a vállalkozás, hogy év közben nem vezet folyamatos mennyiségbeni és értékbeni nyilvántartást, hanem azokat a beszerzéskor anyagköltségként, eladott […]