Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott készletek nyilvántartása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Eladott termék visszavétele, nyilvántartása

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?
Részlet a válaszból: […]helyesbítő számla és az új kimenő számla a cserébe adott termékről. Tekintettel azonban arra, hogy a vevő a cserére kerülő terméket nem viszi vissza az eladóhelyre, ezt a tényt a minőségi kifogás helyességét elismerő személynek, szervezeti egységnek jegyzőkönyvbe kell foglalnia, a jegyzőkönyv alapján selejteznie.A készletnyilvántartásban-a helyesbítő számla alapján a vissza nem hozott terméket is készletre kell venni,-majd a selejtezési jegyzőkönyv alapján a készletre vett terméket az egyéb ráfordítások között, az eredményt terhelő tételként elszámolni.Fentebb már utaltunk rá, arról nem írnak, hogy a helyesbítő számlát milyen értéken állítják ki. Pedig ez nagyon lényeges.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint az értékesített és később visszavett, a visszáruszámlában rögzített - áfát nem tartalmazó - értéke csökkenti az értékesítés árbevételét, a készletnyilvántartásban pedig készletre vételre kerül.Ha a helyesbítő számla visszavételi értéke azonos az eredeti számla szerinti értékkel, akkor nem valós értéket tartalmaz a számla. Kérdés, hogy ez esetben milyen veszteségként kell a visszavett termék készletértékét elszámolni, ha azt még egyszer - például javítás után - már nem lehet értékesíteni.A valódiság számviteli alapelv követelményének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8683

2. találat: Készletek nyilvántartása

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség lehet. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.Mivel gyártó vállalkozásról van szó, ezért fel kell hívni a figyelmet a számviteli törvény 14. §-a (7) bekezdésének az előírására, amely az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítését két - egymástól független - feltétel egyikének bekövetkezésekor írja elő kötelezően. Ezek szerint, ha:- az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot meghaladja, vagy- a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja,akkor az önköltség értékét a következő évtől kezdődően az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettség alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.Így amennyiben az előbbi feltételekből valamelyik nagyságrendi mutató teljesül, akkor a befejezetlen, a félkész és a késztermékek mérlegértékét utókalkulációs módszerrel kell megállapítani. Amennyiben utókalkulációs módszerrel kell a saját termelésű készletek mérlegértékét meghatározni, ahhoz elengedhetetlen a gyártáshoz használt alapanyagokról és a saját termelésű készletekről a folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás.Az előbb említett számviteli törvény 62. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a készletek nyilvántartása például történhet a gyártáshoz felhasznált alapanyagnál átlagáras módszerrel (azaz minden beszerzés után új súlyozott átlagárat számolnak), vagy elszámolóáras módszerrel a hozzá rendelt készletérték-különbözettel. A saját termelésű készletek nyilvántartása szintén történhet például elszámolóáras módszerrel a hozzá rendelt készletérték-különbözettel (ebben az esetben az elszámolóárat az előző évi tényleges önköltségből célszerű kialakítani), vagy a törvény adta más lehetőség. A vásárolt készletek közül, ami nem a gyártáshoz szükséges, akár dönthet úgy is a vállalkozás, hogy év közben nem vezet folyamatos mennyiségbeni és értékbeni nyilvántartást, hanem azokat a beszerzéskor anyagköltségként, eladott áruk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8395
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Készletek nyilvántartása értékvesztéssel csökkentve

Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszból: […]lehetősége is, a bemutatott módszer mellett analitikusan is eltűnik a már elszámolt értékvesztés összege, és ezzel kizárásra került a visszaírás lehetősége is.További probléma, hogy az eredeti beszerzési árra vonatkozó információ is megszűnik, az értékvesztéssel csökkentett beszerzési ár eredeti beszerzési árként jelenik meg.Az elábéra elszámolandó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7281
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Saját és idegen tulajdonú raklapok

Kérdés: Mivel egyes göngyölegek esetén (pl. EUR-raklap) keverednek a saját és az idegen tulajdonban lévő tételek - hiszen nem egyedi a nyilvántartás, hanem csoportos -, hogyan teljesülhet a különböző számviteli elszámolás?
Részlet a válaszból: […]azonos fajtájú és rendeltetésű készletelemek cseréje, keveredése fordulhat elő, a készletelemek beszerzési árai csak kismértékben térnek el az átlagos beszerzési ártól. Ebből egyértelműen következik, hogy az azonos fajtájú és rendeltetésű, de saját tulajdonú göngyölegek esetében járható út a csoportos nyilvántartás. Az idegen tulajdonú göngyölegek, amelyeket a tulajdonos részére vissza kell szállítani, a könyvviteli nyilvántartásokban nem szerepelhetnek értékkel, azokat a saját tulajdonú göngyölegek analitikus nyilvántartásától[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6206

5. találat: Elszámolóáras nyilvántartás helyett átlagáras nyilvántartás

Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?
Részlet a válaszból: […]készleteknél kell végrehajtani, de nem az árkülönbözeti számlák egyenlegének a készletszámlákra történő átvezetésével. Mivel az elszámolóár-különbözet az elszámolóáron számított készletértéket a tényleges bekerülési értékre helyesbíti, készletelemenként kell az elszámolóár-különbözetet az egyes készletelemek elszámolóáron számított értékéhez hozzárendelni, és ezzel az egyes készletelemek tényleges - könyvelt adatok alapján meghatározott - bekerülési értékét megállapítani. Az így megállapított január 1-jei bekerülési érték lesz az átlagáras nyilvántartás első eleme. Ezt követően az első beszerzéskor kell a súlyozott átlagárat megállapítani.A leírtak szerint megállapított, készletelemenkénti bekerülési érték biztosíték lehet arra, hogy az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés között az egyezőség január 1-jén és azt követően is fennálljon.A rég nem mozgó készletek esetében viszont az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése szerint már a 2013. évi zárás során értékvesztést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6173

6. találat: Készletek nyilvántartása

Kérdés: Ha egy cég a készleteiről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, kötelező-e a főkönyvben a 2. számlaosztályban könyvelni a készletmozgásokat? Jó megoldás-e, ha az 5-8. számlaosztályban könyveli a beszerzéseket, majd év végén a készletnyilvántartó program adatai alapján könyveli a leltár értékét a 2. számlaosztályban? (Természetesen az Szt. 69. §-a alapján leltározást végez a társaság.)
Részlet a válaszból: […]értékbeni és mennyiségi nyilvántartás, a készletmozgásokat a 2. számlaosztályban folyamatosan könyvelni kell.Az Szt. 69. §-a (4) bekezdéséből következően arra is van lehetőség, hogy a cég sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet, ekkor azonban a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni.A kérdésben leírt esetet (amit a törvény nem tilt) úgy kell tekinteni, hogy a főkönyvi könyvelést analitikus nyilvántartás nem támasztja alá (a készletnyilvántartó program adatai tájékoztató jellegűek!), így az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése alapján mennyiségi felvétellel kell elvégezni (a kérdésben utalás is van erre!), a leltározás adatait kell könyvelni. Valójában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5630
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Könyvek készletnyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvértékesítéssel foglalkozik. A könyveket a kft. ügyvezetője írja, illetve szerkeszti. Az ügyvezető által elvégzett munkáról bizonylat nincs. Nyomdai számlák, illetve lektorális számlák vannak. A könyveket utánnyomják. A kft. önköltség-számítási szabályzattal nem rendelkezik, a költségeket az 5. számlaosztályban könyveljük. A kft. a könyvekről semmiféle nyilvántartást nem vezet. Hogyan kell könyvelni az első kiadáshoz, illetve az utánnyomáshoz kapcsolódó költségek bizonylatait? Milyen nyilvántartásokat kell vezetni? Milyen értéken kell a könyveket a leltárba beállítani?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan - a következő költségtényezőket indokolt figyelembe venni: - szerzői díj, szerkesztői díj és ezek közterhei (társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás stb.), - lektorálás díja (és ha van, annak a közterhei), - a nyomdaköltségek (a nyomtatás, a papír, a szállítás költségei), - a könyvkiadáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások, esetleg fizetett jogdíjak stb. A kérdés szerint az ügyvezető írja, illetve szerkeszti a könyveket, de erről bizonylat nincs. Az ügyvezető szerzői, illetve szerkesztői díjat nem vesz fel? Arról is kell bizonylat, ha nem vesz fel! De arról is, ha az ügyvezető feladatai közé sorolták be a könyvírást, illetve a könyvszerkesztést, feladatai ellátásáért viszont az ügyvezető díjazásban részesül. Ez esetben a díjazás előre meghatározott hányada és annak közterhe lesz a szerzői díjként az önköltség meghatározása során számításba veendő összeg. A nyomdaköltségen belül a nyomtatást, a szállítást igénybe vett szolgáltatásként, a nyomtatás során felhasznált papírt anyagköltségként kell elszámolni akkor, ha a nyomtatáshoz szükséges papírt a kft. biztosította (egyébként igénybe vett szolgáltatás költsége). Az egy-egy könyv első kiadása során az előbbiek szerint megállapított közvetlen önköltséget a kiadott (előállított) könyvek darabszámával elosztva határozható meg egy-egy könyv fajlagos közvetlen önköltsége. Ezen fajlagos közvetlen önköltséggel számolva kell megállapítani a leltárba felvett könyvek készletértékét közvetlen önköltségen. Az utánnyomás költségei közé is a könyvkiadás közvetlen önköltségénél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3290
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Hangszerüzlet készletnyilvántartása

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?
Részlet a válaszból: […]áruk értékesítése már megtörtént. Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az Szt. 165. §-ában foglaltakból pedig az következik, hogy a gazdasági műveleteket, eseményeket akkor kell könyvelni, amikor azok megtörténtek, azaz a beszerzést (a készletre vételt) a beszerzés időpontjában, az értékesítéshez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értékekénti elszámolást pedig az értékesítés megtörténtekor. Ennek alapján a beszerzési értéknek a beszerzéskor elábéként történő elszámolása csak akkor indokolt, ha a beszerzés és az értékesítés időben egybeesik. Véleményünk szerint, a hangszerüzletben a hangszereknek egyedi beszerzési, illetve eladási ára van, amelyet indokolt egyedileg nyilvántartani (nem csak mennyiségben, de értékben is), továbbá a hangszerek beszerzése és értékesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2834
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Készletek nyilvántartása

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
Részlet a válaszból: […]az anyagokat, alkatrészeket, gépkocsikat. Amikor azokat értékesítik vagy javításhoz használják fel, akkor a készlet csökkenését is keresztülvezetik az analitikus nyilvántartásokon. Azon bizonylatok alapján, amelyek a készletre vételezés, a készletcsökkenés bizonylatai, kell történnie a főkönyvi könyvelésnek is. (A főkönyvi könyvelés szempontjából helytelen, ha például a javításhoz szükséges anyagokat, alkatrészeket az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el, vagy az értékesített alkatrészeket anyagköltségként.) A gazdasági műveleteket, eseményeket tehát akkor kell könyvelni, amikor azok megtörténtek. Nincsen olyan számviteli előírás, hogy a beszerzéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni. Az Szt. 78. §-a alapján anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét, illetve az eladott áruk bekerülési értékeként a változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét kell elszámolni, tehát az anyag felhasználása, az anyag, az áru értékesítése már megtörtént. Kisebb szervezetek esetében, ahol a beszerzett anyagokat azonnal felhasználják, és így számottevő készlet év végén sincs, a beszerzésnek anyagköltségkénti elszámolása (a beszerzés és a felhasználás gyakorlatilag egybeesik)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2408
Kapcsolódó tárgyszavak: ,