Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele
Kérdés
A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. szeptember 28-án (492. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9307
[…] 27%" elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe sorolt tételsor beprogramozásával). Továbbá a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 3. számú melléklet GF/3. pontjában foglaltak alapján "az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását". A GKM rendelet 1. § (4)–(5) bekezdése értelmében a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni. A közreműködők közötti felosztás szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodnia. A felszolgálási díj címén megszerzett bevétel a magánszemély adómentes jövedelmének minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 4.21. pontja alapján. Ugyanakkor a felszolgálási díj címén megszerzett összeg a társadalombiztosítás rendszerében a foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmének minősül, amely után a foglalkoztatottnak társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A felszolgálási díj alapot képez valamennyi társadalombiztosítási pénzbeli ellátás igénybevétele szempontjából, és az azt terhelő társadalombiztosítási járulékot – a munkabérhez hasonlóan – a foglalkoztatónak kell megállapítania és levonnia a felszolgálási díj összegéből. Számviteli szempontból a felszolgálási díj áfát nem tartalmazó összegét a vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevételeként (tehát árbevételként) kell elszámolnia a kiállított számla, nyugta alapján, a felszolgálási díjból befolyt összeget […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. szeptember 28-án (492. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9307
[…] 27%" elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe sorolt tételsor beprogramozásával). Továbbá a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 3. számú melléklet GF/3. pontjában foglaltak alapján "az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását". A GKM rendelet 1. § (4)–(5) bekezdése értelmében a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni. A közreműködők közötti felosztás szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodnia. A felszolgálási díj címén megszerzett bevétel a magánszemély adómentes jövedelmének minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 4.21. pontja alapján. Ugyanakkor a felszolgálási díj címén megszerzett összeg a társadalombiztosítás rendszerében a foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmének minősül, amely után a foglalkoztatottnak társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A felszolgálási díj alapot képez valamennyi társadalombiztosítási pénzbeli ellátás igénybevétele szempontjából, és az azt terhelő társadalombiztosítási járulékot – a munkabérhez hasonlóan – a foglalkoztatónak kell megállapítania és levonnia a felszolgálási díj összegéből. Számviteli szempontból a felszolgálási díj áfát nem tartalmazó összegét a vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevételeként (tehát árbevételként) kell elszámolnia a kiállított számla, nyugta alapján, a felszolgálási díjból befolyt összeget […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
