Kérdés
Egyre többször felmerül a kérdés, hogy egy könyvelőirodában szükség van-e arra, hogy a számlákat az ügyfelek fizikailag behozzák az irodába? Többen szeretnék ezt úgy megoldani, hogy a könyvelendő bizonylatot beszkennelt formában, pdf-fájlként küldik el számunkra, illetve már rendelkezésre állnak olyan programok, ahol a NAV-hoz feltöltött számlákat elő tudjuk hívni, és még egy használható „számlaképet” is megnézhetünk (természetesen vannak olyan esetek, ahol a lehívható információk hiányosak).
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?