533. Számviteli Levelek / 2025. október 9.
TARTALOM

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás adatai a 2023–2024. években már meghaladták az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében előírt értékhatárokat. Mikortól kell kötelezően áttérnie az éves beszámoló készítésére, azaz melyik üzleti évet kell először éves beszámolóval alátámasztani?

A vállalkozás az ún. „Google-csalás” áldozata lett. Bankszámlájáról több millió forint került idegen számlákra, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A bank 70%-os kártalanítást fizetett. Kérem, ismertessék az események helyes könyvelését és azok adóra gyakorolt hatását mind a Tao-tv., mind a kiva esetében!

Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

A Közösségből beszerzett tárgyi eszköz beruházáshoz egyedileg kapcsolódó szállítási költségét, regisztrációs adóját a tárgyi eszköz bekerülési értékében aktiváljuk. Fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani. A feloldást el lehet végezni a komplett bekerülési értékkel, vagy csak a tárgyi eszköz számlájának (nettó) értékével?

Több alvállalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó. Mivel egyéb közúti áruszállítással foglalkoznak, a 80%-os költségátalány szerint adóznak. Kapnak borravalót is, amit a számlán szerepeltetniük kell, áfamentesen számlázzák, mert a borravaló áfamentes. Kiesnek-e a 80%-os költségátalány alól a borravaló számlán való feltüntetésével?

Az egyik cégünk szállodát üzemeltet, mely szálloda konyhát és bárt is működtet. A konyha is, a bár is működése során italokat használ fel. A konyha egy kávé elkészítéséhez tejet használ, míg a bár vagy koktélt állít elő receptúra alapján, vagy különböző adagokban kimérve felszolgálja az egyes szeszes italokat és üdítőket. Ezen italok felhasználásának helyes elszámolásához kérjük szakmai véleményüket. – Ezek után a kérdező ismerteti az eladott áruk beszerzési értékét, lényegében a számviteli törvény előírásának megfelelően. Majd példaként kapcsolódóan ismerteti véleményét, amelyet az ismétlések elkerülése érdekében a válaszban részletezünk. A számviteli törvény szerinti anyagköltség-értelmezés ismertetése után a kérdező által levont következtetés: Mivel az egyes italok mind a konyha, mind a bár működése során nem változatlan formában kerülnek értékesítésre, így az egyes italok fogyása anyagköltségként számolandó el. Helyes ez?

Társaságunknál a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt káresemény történt, az egyik ingatlanunk leégett. A kár felmérése folyamatban van, de nyilvánvalóan terven felüli értékcsökkenést fogunk elszámolni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás a 2024. évet terhelheti-e, ha a káresemény 2025-ben következett be?

Az ügyfélnek magas kockázatú sokféle értékpapírügylete van. Az egyik ügylet során x db kötvényt vásárolt, amelyhez – a kivonat szerint – befektetési hitel kapcsolódik. A vételt követően különböző költségek merülnek fel: prolongációs jutalék, egyéb költség, hitellezárási díj stb., kamatköltség nem volt. Az értékpapírt az ügyfél forgatási célból vásárolta. A befektetési hitel 15 nap alatt lezárásra került (visszafizette az ügyfél). Ennek a hitelnek a költsége az értékpapír bekerülési értékének része-e, vagy költségként elszámolandó?

A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?

Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?

Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?

Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?

A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?

A kft. ingatlant vásárolt, sokkal a piaci ár alatt történt a vásárlás. Az adóhatóság felülvizsgálta az ügyletet, és a vagyonszerzési illeték mértékét a vételi ár duplája után vetette ki. Milyen értéken kell szerepeltetnünk a könyvekben ezt az ingatlant?

Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.

Bérbeadással foglalkozó cég egyik járműve totálkáros lett. A bérlő csak 2 hónappal később jelentette be a káreseményt a bérbeadó részére (a szerződés szerint 24 órán belül kellett volna bejelenteni), aki a bérleti díjat emiatt folyamatosan számlázta a bérbevevő felé, aki azt ki is fizette. Köteles-e a bérbeadó a káresemény utáni időszakra járó bérleti díjat sztornírozni? A bérbeadó a bérelt eszköz beszerzési értékének 5%-át mint kárátalányt jogosult kártérítésként beszedni totálkár esetén, a szerződés szerint. Ez a kártérítés áfahatályon kívüli tételként számlázható?

Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?

A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?