Elektronikus számla-e a papíralapon kapott számla?
Kérdés
Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020.04.16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 13-án (535. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10081
[…] amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.Az Áfa-tv. 175. § (2) bekezdése külön kiemeli, hogy a számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelés úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát– minősített elektronikus aláírással látják el; vagy– az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.Abban az esetben tehát, ha az adóalany elektronikus számlakibocsátás mellett dönt, és abba a partnere beleegyezik, például elektronikus formátumú dokumentumban, e-mail útján – vagyis nem papíralapon – juttatja el a számlát a partnerének, akkor a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát az alábbiak szerint lehet biztosítani:– olyan üzleti ellenőrzési eljárással, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít,– minősített elektronikus aláírással,– az EDI használatávalEbből következik, hogy az elektronikus számla akkor is befogadható, és adólevonási jog alapjául szolgálhat, ha az elektronikus aláírással nem látták el, illetve nem az EDI használatával hozták létre és továbbították. Amint a hivatkozott tájékoztató is tartalmazza, ebben az esetben olyan üzleti ellenőrzési eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Ennek aspektusait a tájékoztató, valamint […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 13-án (535. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10081
[…] amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.Az Áfa-tv. 175. § (2) bekezdése külön kiemeli, hogy a számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelés úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát– minősített elektronikus aláírással látják el; vagy– az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.Abban az esetben tehát, ha az adóalany elektronikus számlakibocsátás mellett dönt, és abba a partnere beleegyezik, például elektronikus formátumú dokumentumban, e-mail útján – vagyis nem papíralapon – juttatja el a számlát a partnerének, akkor a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát az alábbiak szerint lehet biztosítani:– olyan üzleti ellenőrzési eljárással, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít,– minősített elektronikus aláírással,– az EDI használatávalEbből következik, hogy az elektronikus számla akkor is befogadható, és adólevonási jog alapjául szolgálhat, ha az elektronikus aláírással nem látták el, illetve nem az EDI használatával hozták létre és továbbították. Amint a hivatkozott tájékoztató is tartalmazza, ebben az esetben olyan üzleti ellenőrzési eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Ennek aspektusait a tájékoztató, valamint […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
