Kártérítés egyetemleges felelősséggel
Kérdés
Két kapcsolt társaság (Vállalkozók) kártérítési felelősséggel tartoznak a Megrendelőjük felé, melyet írásos megállapodásban egyetemlegesen elismertek, és a fizetési ütemezésben is megállapodtak. A megállapodás dátuma 2026, összege 100 millió Ft, az ütemezett fizetési kötelezettség részben 2026-ban, részben 2027-ben esedékes, illetve annak egy része anyagszállítással is teljesíthető.
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
Részlet az állásfoglalásból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. november 12-én (555. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10457
[…] (például 60 millió);– a „B” társaságnál a megállapodás szerint a rá jutó összegben (például 40 millió).A kártérítési kötelezettséget jellemzően pénzben kell teljesíteni: T 4799 – K 384. Amennyiben a kötelezettséget áruszállítással kell teljesíteni, akkor először az áruszállítás értékét szabályosan számlázni kell: T 311 – K 91-92, 467, majd az így kimutatott követelést kell a kötelezettség teljesítésébe beszámítani: T 4799 – K 311, a megrendelővel történt megállapodás alapján.Az elmaradt céltartalékképzést a kötelezettség miatt önellenőrzéssel nem lehet rendezni, a kötelezettségre nem lehet céltartalékot képezni! A kötelezettség ráfordításként már az elismeréskor elszámolásra került.Az egyetemleges kötelezettség kezelésére legyen példaként az első törlesztés elszámolása, az összes kötelezettség fele. E szerint az „A” társaságnak 30 milliót, a „B” társaságnak 20 milliót kellene fizetnie, de abban egyeztek meg írásban, hogy egyformán fizetnek 25-25 millió forintot, azaz az „A” társaság 5 millióval kevesebbet, a „B” társaság 5 millióval többet.Könyvelés az „A” társaságnál:– a kötelezettség teljesítésére átutalt összeg, 25 millió forint: T 4799 – K 384.Könyvelés a „B” társaságnál:– a kötelezettség teljesítésére átutalt összeg, 20 millió forint: T 4799 – K 384;– „A” társaság kötelezettsége teljesítésére átutalt összeg, 5 millió forint, amelyet követelésként kell az „A” társasággal szemben kimutatni: T 368 – K 384, és erről „A” társaságot külön is értesíteni kell, mert ezt a tényt– az „A” társaságnál is könyvelni kell a „B” társasággal szembeni kötelezettségként: T 4799 – K 4798, 5 millió forint.Ha a „B” társaság „A” társasággal szembeni követelése a második részlet fizetésekor nem szűnik meg („A” társaság nem utal a saját részénél ennyivel többet), akkor azt az „A” társaságnak közvetlenül a „B” társaság részére kell átutalnia. Ha ez a pénzügyi rendezés nem történik meg, akkor a „B” társaság a követelését elengedheti, amit egyéb ráfordításként kell elszámolnia, és növeli az adózás […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. november 12-én (555. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10457
[…] (például 60 millió);– a „B” társaságnál a megállapodás szerint a rá jutó összegben (például 40 millió).A kártérítési kötelezettséget jellemzően pénzben kell teljesíteni: T 4799 – K 384. Amennyiben a kötelezettséget áruszállítással kell teljesíteni, akkor először az áruszállítás értékét szabályosan számlázni kell: T 311 – K 91-92, 467, majd az így kimutatott követelést kell a kötelezettség teljesítésébe beszámítani: T 4799 – K 311, a megrendelővel történt megállapodás alapján.Az elmaradt céltartalékképzést a kötelezettség miatt önellenőrzéssel nem lehet rendezni, a kötelezettségre nem lehet céltartalékot képezni! A kötelezettség ráfordításként már az elismeréskor elszámolásra került.Az egyetemleges kötelezettség kezelésére legyen példaként az első törlesztés elszámolása, az összes kötelezettség fele. E szerint az „A” társaságnak 30 milliót, a „B” társaságnak 20 milliót kellene fizetnie, de abban egyeztek meg írásban, hogy egyformán fizetnek 25-25 millió forintot, azaz az „A” társaság 5 millióval kevesebbet, a „B” társaság 5 millióval többet.Könyvelés az „A” társaságnál:– a kötelezettség teljesítésére átutalt összeg, 25 millió forint: T 4799 – K 384.Könyvelés a „B” társaságnál:– a kötelezettség teljesítésére átutalt összeg, 20 millió forint: T 4799 – K 384;– „A” társaság kötelezettsége teljesítésére átutalt összeg, 5 millió forint, amelyet követelésként kell az „A” társasággal szemben kimutatni: T 368 – K 384, és erről „A” társaságot külön is értesíteni kell, mert ezt a tényt– az „A” társaságnál is könyvelni kell a „B” társasággal szembeni kötelezettségként: T 4799 – K 4798, 5 millió forint.Ha a „B” társaság „A” társasággal szembeni követelése a második részlet fizetésekor nem szűnik meg („A” társaság nem utal a saját részénél ennyivel többet), akkor azt az „A” társaságnak közvetlenül a „B” társaság részére kell átutalnia. Ha ez a pénzügyi rendezés nem történik meg, akkor a „B” társaság a követelését elengedheti, amit egyéb ráfordításként kell elszámolnia, és növeli az adózás […]
Így olvasható a teljes állásfoglalás
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
