Találati lista:
1. cikk / 4 Bizalmi vagyonkezelői jogviszonyba adott üzletrész (a vagyonkezelő és a vagyonrendelő azonos)
Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?
2. cikk / 4 Konszolidált beszámoló alapítványnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
3. cikk / 4 Alapítványnál ingatlan felértékelése
Kérdés: A több mint 20 éve alakult közalapítvány induló vagyonában több ingatlan szerepel, amelyeket bérbeadás útján hasznosít. Az ingatlanok az alapító okirat szerint megadott értéken kerültek a könyvekbe. Az azóta eltelt években jelentősen megnőtt az ingatlanok értéke. A közalapítvány nem értékelési tartalék igénybevételével, hanem tulajdonosi határozattal szeretné az ingatlanok értékét megemelni. Van-e erre lehetőség az induló vagyonnal, illetve a tőkeváltozással szemben?
4. cikk / 4 Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon elszámolása
Kérdés: A kft. közhasznú alapítványt hozott létre, amelyhez az alapítói vagyont pénzben, valamint telek formájában adta át. Az alapítvány bejegyzésre került. Helyesen járt-e el az alapító, ha a rendelkezésre bocsátott vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között számolta el?
