Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott alaptőke tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszból: […]kivonásra kell, hogy kerüljön. Az értékelési tartalék, a lekötött tartalék nem tekinthető szabad rendelkezésű saját tőkeelemnek, így azok értéke a tőkekivonással történő tőkeleszállításhoz kapcsolódóan nem csökkenhet. Az alaptőkének tőkekivonással történő leszállításakor a magánszemélyeknek az Szja-tv. 68. §-a alapján vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, az előbbiek szerint kivont összeg és a bevont részvények szerzési értéke közötti különbözet összegében, amelyet 25 százalékos személyi jövedelemadó terhel, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer forint) eléréséig. Az alaptőke leszállításához kapcsolódó - a Gt.-ben, illetve a cégtörvényben rögzített - előírások teljesítése után a tőkeleszállításhoz kapcsolódó tételeket a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből az következik, hogy a zrt.-nél a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával lehet előírni a magánszemélyekkel (a tulajdonosokkal) szembeni kötelezettségként. Az Szja-tv. 68. §-a (8) bekezdésének c) pontja alapján - az adott esetben - a vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja. (Hasonlóan fogalmaz az Eho-tv. is.) Így a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a tényleges kifizetés napján kell megállapítani, levonni, bevallani és megfizetni. A Gt. az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelésnél (a 259. §-ban) írja elő követelményként azt, hogy az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását az Szt. szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. Mivel a tőkekivonás esetén az alaptőke csökkenésére arányosan jutó eredménytartalékot is meg kell határozni, meg kell állapítani az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását, következik az, hogy a 2007. évi beszámoló fordulónapját követő hat hónap után az eredménytartalék összegszerűségét közbenső mérlegnek az Szt. 21. §-a szerinti elkészítésével kell megállapítani. Az Szt. 21. §-ának (5) bekezdése alapján pedig, amennyiben a zrt.-nél a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. Ha a cég a részvényeket a magánszemélyektől visszavásárolja, majd[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3902
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszból: […]saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. (Ha a visszavásárlás időpontjáig a mérlegfordulónapot követően hat hónap már eltelt, akkor a feltételek teljesülését közbenső mérleg elkészítésével kell alátámasztani!) A visszavásárlási értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni. A részvények visszavásárlása a visszavásárlási értéken (akkor is, ha ez az érték a névértékkel egyezik meg!) saját részvények beszerzését jelenti, amelyet a forgóeszközök között kell elsődlegesen állományba venni (T 373 - K 384, 381). Ezt követően, tehát külön lépésben, történhet az alaptőke leszállítása a Gt.-ben előírt feltételek teljesülése mellett, az rt. tulajdonában álló saját részvények bevonásával. A saját részvények számviteli elszámolásánál az Szt. 86. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni. E szerint - a visszavásárolt saját részvények visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét rendkívüli ráfordításként (T 887- K 373), - a visszavásárolt saját részvények névértékét a jegyzett tőke csökkenéseként, a rendkívüli bevételek között (T 411 - K 987) kell elszámolni, az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. Az alaptőke fentiek szerinti leszállítása tehát az eredménytartalékot közvetlenül nem érinti. (Természetesen az alaptőke leszállításának könyvelésével egyidejűleg a lekötött tartalékból a visszavásárolt részvények miatti összeg az eredménytartalékba visszavezetendő!) A névértéknek megfelelő összegű visszavásárlási értékkel kapcsolatosan a következőket jegyezzük meg. A részvények visszavásárlási értékét alapvetően piaci értékük határozza meg. Ha a részvényeknek nincs piaca, akkor a visszavásárlási értéknek a névértékhez viszonyított arányát a saját tőke és a jegyzett tőke arányában indokolt meghatározni. Az adott esetben, amennyiben a részvények visszavásárlásának az Szt. szerint előírt követelményei teljesülnek, akkor a zrt.-nek legalább 15 millió Ft összegű eredménytartaléka kell, hogy legyen. Ez viszont azt jelenti, hogy a magánszemély tulajdonosok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3774
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,