217 talált cikk az alvállalkozó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?

Kérdés: Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?

Kérdés: Ipari tevékenységet folytató "A" társaság a tevékenységéhez szükséges ingatlant és gépeket "B" társaságtól bérli (kapcsolt vállalkozásától), és saját munkaerővel, alvállalkozókkal állítja elő jelenleg is a termékeit. Szeretné, ha a gépek átkerülnének a tulajdonukba, az ingatlant továbbra is bérelnék. Lehet-e alkalmazni a gépek átadására az Áfa-tv. 17. § (4) bekezdése szerinti áfamentes üzletágátadás szabályát? A gépek átadása után az "A" cégben lévő üzletrészüket a magánszemély tulajdonosok befektetőknek kívánják értékesíteni.

Kérdés: Egy hatóságibejelentés-köteles építkezéshez, az építési terület körbekerítéséhez mobil kerítéseket adunk el a partnernek, telepítéssel együtt. A partner ragaszkodik a fordított áfás számlához arra hivatkozva, hogy az egész építkezés fordított áfa alá esik, a mi megítélésünk szerint azonban mivel elsősorban terméket értékesítünk, és csak mellékszolgáltatásként telepítjük a mobil kerítéseket, ez semmiképpen nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-a alá, és a számlánkat 27% áfa felszámításával kell kiállítanunk. Jól gondoljuk?

Kérdés: Társaságunk csomagszállítással foglalkozik. Ezt több esetben úgy oldja meg, hogy alvállalkozót bíz meg a csomagszállítással, illetve az ahhoz szükséges depó (ingatlan) üzemeltetésével. A depókat az alvállalkozó biztosítja, és üzemelteti saját alkalmazottaival, a depónak használt ingatlant illetően a csomagszállító fővállalkozónak semmilyen ráhatása nincs. Más esetben csomagautomatát üzemeltetünk a településen, illetve egyes automatákat szintén alvállalkozók működtetnek. A kérdés az, hogy a helyi iparűzésiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a csomagszállító vállalkozó alvállalkozója által üzemeltetett depó telephelyet keletkeztet-e a társaság számára? Továbbá a csomagautomatákat üzemeltető társaságunknak, illetve az alvállalkozóinknak keletkezik-e telephelye az automata elhelyezése szerinti településen?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.