203 cikk rendezése:
131. cikk / 203 Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)
Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
132. cikk / 203 Alvállalkozók részvétele a projekt megvalósításában
Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A projekt megvalósítása során alvállalkozókat veszünk igénybe. Az alvállalkozók egy része olyan munka megvalósításában működik közre, amely részben vagy egészében építési engedélyhez kötött. Milyen számlát állíthatnak ki az alvállalkozók?
133. cikk / 203 Kapcsolt vállalkozás bt.-k között
Kérdés: Összeférhetetlen-e (pl. a Ctv. vagy az Eva-tv. szempontjából), illetve kapcsolt vállalkozás-e az alábbi két betéti társaság? "X" bt. beltagja: "A"; kültagja: "B" magánszemély (50-50 százalék tulajdoni arány), "Y" evás (!) bt. beltagja: "B"; kültagja: "A" magánszemély (50-50 százalék tulajdoni arány). Kérdés továbbá, hogy az "X" bt. állandó munkáiban "Y" bt. lehet-e alvállalkozó (ha a megbízója ezt nem tiltja!)? Értékesíthet-e folyamatosan terméket, szolgáltatást "Y" bt. az "X" bt. részére? Adózási és jogi szempontból van-e esetleg összeférhetetlenség? Esetleg mire kell figyelni?
134. cikk / 203 Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése
Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
135. cikk / 203 Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egyik ügyfelünk (női szabó egyéni vállalkozó) néhány hónapja divatáruüzletet nyitott. Az üzletben a vásárolt készleteken kívül saját termelésű készleteket is értékesítenek. A saját előállítású ruhákat az egyéni vállalkozó leszámlázza a saját üzletének, és a könyvelésben ugyanúgy árubeszerzésként könyveljük le, mint az értékesítési céllal vásárolt egyéb árukat. Az egyéni vállalkozó olyan áron számlázza le a terméket az üzletének, mintha azt a terméket kereskedőnek adta volna el. – Megfelel-e az itt leírt gyakorlat a törvényi előírásoknak? – Az év végi leltározáskor a saját termelésű árukat milyen áron kell értékelni? – Az Szja-tv. szerint "a saját termelésű készletet előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetni." Kérdésünk az, hogy az alkalmazottak által végzett munka mások által végzett munkának minősül-e, vagy ebbe a fogalomba csak az alvállalkozók által végzett munka tartozik? – Az iparűzési adó alapjának meghatározásakor az eladott saját termelésű készletek értéke ELÁBÉ-ként figyelembe vehető-e? Kell-e külön nyilvántartást vezetni a vásárolt és a saját előállítású készletekről?
136. cikk / 203 Alvállalkozók adózása
Kérdés: A kft. épületkivitelezési tevékenységet végez, ezért az új Áfa-tv. szerint fordítottan adózik. Az alvállalkozóknak (az egyéb szolgáltatást nyújtóknak) hogyan kell számlázniuk abban az esetben, ha egy komplett épület kivitelezésénél nem az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak (például mobil-WC bérlése, szaktanácsadás, egyéb, nem közvetlenül az ingatlanon végzett munkák)? Fordítottan adóznak? Mi a teendő abban az esetben, ha az alvállalkozó, aki építészeti munkát végez, mégis áfásan küldi a számláját? A fővállalkozó levonhatja?
137. cikk / 203 Közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítmény
Kérdés: A fenti két fogalmat sokan összekeverik. Az alvállalkozói teljesítmény a Ptk. fogalomrendszerébe tartozik, míg a közvetített szolgáltatást az Szt. használja. A törvények tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy az alvállalkozói teljesítmény a közvetített szolgáltatás egy válfaja, szűkebb fogalom annál. Ezért a Tao-tv. módosított 6. §-ának (8) bekezdésében foglalt csökkentő tétel: "az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke" magában foglalja a klasszikus értelemben vett alvállalkozói teljesítések értékét is. Jól gondolom?
138. cikk / 203 Útnyilvántartás vezetése
Kérdés: Egyik ügyfelünk főtevékenysége "egyéb szárazföldi személyszállítás" (6023'03) és utazásszervezés (6330'03). A cég az utazások lebonyolításához (belföldi és külföldi utak) egy másik vállalkozástól szívességi használatban kapott gépkocsit, illetve bérelt autót használ, esetenként alvállalkozó bevonásával kerül sor a megbízás teljesítésére. Az üzemanyag-elszámolás számlák alapján történik. Kérdésünk, hogy a bt.-nek kell-e útnyilvántartást vagy menetlevelet vezetni a megtett utakról?
139. cikk / 203 Épületátalakítás áfája
Kérdés: Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?
140. cikk / 203 Befejezetlen termelés felszámolás esetén
Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
