Alvállalkozó számlájának áfabeli megítélése Közösségen belül

Kérdés: Egyik alvállalkozónk mérnöki szolgáltatást nyújt – rajtunk keresztül – Ausztriában lévő üzem gépeinek, berendezéseinek karbantartásához. Mi, mint magyarországi székhelyű és nyilvántartású adóalany, saját nevünkben rendeljük meg az alvállalkozótól a mérnöki szolgáltatást, melyet továbbhárítunk egy osztrák adóalany részére (aki a berendezések tulajdonosa). Kérdésünk, hogy az alvállalkozó számláját áfásan vagy áfa nélkül nyújthatja be felénk? További kérdésünk, hogyan változik a számlázás módja, ha mi (a megrendelő) bejelentkezünk Ausztriában is adóalanyként?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 15. § (4) bekezdés d) pontja alapján az, ahol a szolgáltatásnyújtásténylegesen történik, azaz esetünkben nem belföld. Az alvállalkozó általkiállított számla áfát tehát nem tartalmaz, az ügylet a magyar áfa területi hatályánkívül esik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. (Ittkell megjegyezni, hogy a szállítási, rakodási és a kérdésben szereplő egyébszolgáltatásoknál nem lehet alvállalkozókról beszélni. A megbízásokteljesítéséhez igénybe vett magyar vállalkozásoknál az általuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Ingyenes vagy kedvezményes képzés

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint nem adóköteles, és így járulékmentes isaz ingyenes vagy kedvezményes képzés értéke, ha azt a munkáltató rendelte el,akkor is, ha a költségeket nem a munkáltató viseli. A törvény nevesítettenkiemeli a képzésnek azt az esetét, ha a kifizető vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Kulturális járulék

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...által megfizetettkulturális járulékról az építtetőt írásban tájékoztatni kell. (Hasonlóképpenindokolt eljárni a kivitelező és az alvállalkozó viszonylatában is, ha akulturális járulékot az alvállalkozó megfizette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Épületfelújítás Ausztriában

Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság külföldi ingatlan felújítását végzi, tehátnem termékértékesítést végez, hanem szolgáltatást nyújt. Az Áfa-tv. 15. §-ának(2) bekezdése szerint az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokesetében a teljesítési helyet az ingatlan fekvése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Adóhiány következményei

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállás tekintetében olyan válasz,amely az adóhatósági megállapítás jogalapjára és összegszerűségére vonatkozik,jelen keretek között nem adható, hiszen annak elbírálása a hatósági jogkörtgyakorló szerv feladata, továbbá a tényállás sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Számviteli, jogi szolgáltatás közvetítése

Kérdés: Megengedi-e a számviteli törvény, hogy a számviteli szolgáltatást közvetítettként nyújtsa a társaság? (A könyvelőiroda számviteli szolgáltatást nyújt úgy, hogy "alvállalkozó" könyvelőt bíz meg a feladat tényleges elvégzésével.) Ugyanez vonatkozik-e a jogi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...van-e, másrészt azt is, hogy azSzt. 151. §-ában előírt szakmai, képesítési követelményeknek a közvetítőkönyvelőnél is és az "alvállalkozó" könyvelőnél is teljesülniük kell, azazmindkettőnek regisztrált könyvelőnek kell lennie. (A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Saját termelésű készletek állományváltozása – iparűzési adó

Kérdés: Hogyan befolyásolja a saját termelésű készletek állományváltozása az iparűzési adót? A kft. lakásokat épített 2004-ben. A még el nem adott lakásokat készletre vette. A kapcsolódó alvállalkozói teljesítés az iparűzésiadó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként nem jelent meg. 2006-ban eladott a kft. egy lakást. Ennek a lakásnak a költségei a 2006. évi eredménykimutatásban a saját termelésű készletek állományváltozása soron negatív előjellel fog szerepelni. Megjelenhet ez az iparűzésiadó-bevallásban? Mikor kell szerepeltetni az el nem adott lakások alvállalkozói teljesítményeit az iparűzési adó bevallásában?
Részlet a válaszából: […] ...válasz egyszerű, az eladásra épített lakásoknál nincsalvállalkozói teljesítmény, így azzal az iparűzési adó adóalapja nemcsökkenthető.A számviteli elszámolásokat a felek közötti szerződéseskapcsolat alapozza meg. A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Beruházás alvállalkozókkal

Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...építtet, amelyet bérbeadás útján fog hasznosítani, akkor aztmindenképpen beruházásként kell elszámolni. Beruházásnál viszont nincsalvállalkozó, csak vállalkozó(k) van(nak), mivel a kft. mint megrendelő sajátmagának építtet.Annak eldöntését,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
14
15
16
21