Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...használt kalkulált haszonkulccsal nem lehet egyetérteni.2. Mindig múltbeli adatokból számoljuk a haszonkulcsot, amely érték nem más, mint a bázisév adózott eredménye osztva az árbevétellel. Mi a helyzet akkor, ha negatív az eredmény? Illetve az eszköz-forrás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Haszonélvezetijog-alapítás ellenértékének adózása

Kérdés:

Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak a járó ellenérték után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalap a 23 millió forintos ellenérték, a kapott bevétel, amely csökkenthető a magánszemélyeket terhelő igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Bérelt raktárban tárolt készletek többletköltségei

Kérdés: Egy társaság termékgyártó tevékenységéhez az utóbbi időszakban kialakult anyaghiányos világgazdasági helyzetben, sok más gazdálkodó szervezethez hasonlóan, több elérhető forrásból igyekszik – némileg időben előrehozottan és volumenében legalább részben – biztosítani a következő hónapok termelési anyagbázisát. Ez bizonyos csomagolóanyagok tekintetében azt jelenti, hogy a folyó év termeléséhez szükséges mennyiségen felül, még 2021-ben beszerzett készletet – annak várhatóan 2022-ben történő felhasználásáig – a termelőüzemtől teljesen elkülönült fizikai helyen bérelt raktárban kell betárolni és tároltatni. A jelenlegi rendkívüli külső gazdasági körülményeket figyelembe véve, a csomagolóanyag-készlet bekerülési értékébe beleszámíthat-e a raktárt bérbe adó által számlázandó raktározási díj és a készletek kitárolásakor a raktárból a gyárba történő fuvarozás díja, amennyiben ezen díjak közvetlenül hozzárendelhetők az adott csomagolóanyag-készletekhez? Normál gazdasági körülmények között a csomagolóanyag szállítóival kötött szerződések alapján a szállítók a gyárba való beszállítással kötelesek a szállításokat teljesíteni, de jelenleg az extra volumenek tárolására a gyár területén nincs lehetőség.
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Versenyló vásárlása, bejelentése, nyilvántartása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (R.) 4. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani minden olyan tartási helyet, illetve tenyészetet, ahol legalább egy lóféle állatot (ló, póni, szamár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Első konszolidált beszámoló bázisadata

Kérdés: A konszolidált beszámolórészt képező konszolidált mérlegben és konszolidált eredménykimutatásban fel kell-e tüntetni az azonos bázisidőszak (2019) konszolidált adatait is? Ez gyakorlatilag azzal járna, hogy nemcsak a 2020-as évet, hanem a 2019-es évet is konszolidálni kellene, ami jelentős többletmunka a cégcsoport számára, ráadásul a leányvállalatok nem is alakították még ki 2019-ben a konszolidálást lehetővé tevő információs, értékelési rendszerüket, nem volt konszolidált számviteli politika stb. Mi a véleményük? A számviteli törvényben nem találtunk megoldást.
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 120. §-a (7) bekezdésének az előírása alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során – más előírás hiányában – a törvény 17-95. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdező arra vár választ, hogy el lehet-e térni a törvényi előírásoktól, elsősorban a Ptk. 3:361. §-ában foglaltaktól. Természetesen – mivel nem vagyunk jogalkotók – a kérdésben foglaltakra pozitív választ nem tudunk adni.A Ptk. hivatkozott előírásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;– a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószámát nem törölték;– a NAV nem adott tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal (adótartozással) rendelkezők adatbázisában stb.Az Áfa-tv. módosított 153/D. §-a szerint a termékbeszerző, a szolgáltatást igénybe vevő számára az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...képes elvégezni, a költségnemenkénti tervezés csak ezek ismeretében lehetséges, számviteli feladat csak annyiban, ha ismétlődnek a bázisévi tevékenységek, akkor összehasonlítható adatok lehetnek.Az előbbiek alapján így egyértelmű, hogy a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Fogorvosi bt. váratlan díjazása

Kérdés: A fogorvosi bt. korábbi években szerződést kötött a MEP egészségbiztosítóval. A szerződés szerint minden hónapban kapja az ellátott betegek után az alapdíjat, illetve a kezelések után járó összegeket (bázispénz). A 456/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a 2017 decemberében 3000 E Ft összegű díjazásra jogosult, amely a Vhr. 1. melléklet B) pontja szerint használható fel. A bt. bankszámlájára az összeg 2018. 01. 02-án érkezett meg. A 3000 E Ft összeget árbevételként kell könyvelni, vagy támogatásként? Ha árbevétel, melyik év árbevétele? A 3000 E Ft-ot lehet-e úgy értelmezni, hogy a korábbi évek alulfinanszírozása miatt kapta a bt., azaz a korábbi években elköltötte a Vhr. 1. pontjának B. melléklete szerinti költségekre? Ha a bt. bankszámlára érkezése utáni költségekre lehet felhasználni, akkor ezt az összeget el kell határolni? De mely évekre?
Részlet a válaszából: […] Úgy látszik, hogy a hivatkozott kormányrendelet kihirdetés előtt nem került minden szinten egyeztetésre, mivel olyan mellékletre hivatkoznak, amely mellékletet már 2003-ban (14 évvel korábban) hatályon kívül helyeztek. Nem egyértelmű az sem, hogy mely jogszabályt kell egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
1
2
3